Méltó lezárás - könyvértékelés

Év elején folytattam a Vér és Hamu, valamint a Hús és Tűz sorozatokat Jennifer L. Armentrout tollából. A Tűz a húsban kötet nekem kicsit nyújtott lett, nagyon sokszor volt unalmas Seraphena fogságban játszódó jelenetei. Viszont amikor láttam a hírt, hogy a kiadó hozza tavasszal a folytatást, nagyon megörültem! Nem terveztem fizikai kiadásban megvenni a könyvet, de amikor megláttam a Könyvsárkányos exklúzív kiadását, nem tudtam nemet mondani rá. Annyira szép lett, hogy nem maradhatott le a polcomról!

Mivel az elmúlt időben a Zodiákus Akadémia szívott be, csak most tudtam időt szakítani erre a meglehetősen vastag kötetre. Hiszen a Born of Blood and Ash, vagyis a Vérből és hamuból született rész közel ezer oldal terjedelmű lett. Amitől kicsit tartottam is, hiszen  már az előző kötetnél is éreztem, hogy túlírt lett. De bíztam abban, hogy nagyon sok kérdést megválaszol nekem, és méltó lezárást fog kapni Sera és Nyktos története!

A korábbi rész vége szerintem szokatlanul nyugisra sikerült, így izgatottan vártam, hogy ez a könyv mit fog tartogatni. Hát, az elejét illetően nem erre számítottam. Ugyanis ez a nyugalom kitartott viszonylag hosszabb terjedelemben, viszont emiatt nekem unalmas lett... Nem arra vártam, hogy na, akkor az első oldaltól az utolsóig pörögni fog. De az, hogy 150-200 oldalban nem történik semmi, csak beszélgetnek... Hát, nem épp a legjobb kezdés.

Ezek a tündérek... - könyvértékelés

Alig vártam már, hogy folytassam Caroline Peckham és Susanne Valenti varázslatos sorozatát. A harmadik részét még el sem olvastam, de már megvettem a negyedik kötetet fizikai kiadásában, hiszen annyira csodásak ezek az éldekorációk. Viszont a terjedelme miatt kicsi kétely volt bennem, mennyire lesz kényelmes így olvasni. De sejtettem azt, hogy az élményből a féltégla vastagság nem fog levonni semmit. Bár tényleg kényelmesebb lett volna Kindle-ön olvasni, ez már csak részletkérdés.

Az előző regény fokozott lezárása után izgalmakkal vágtam bele a folytatásban. Ahogy az véget ért, nem kevés teóriám volt az Árnyhercegnővel kapcsolatban, hiszen elég beszédesnek éreztem a címét. Hint: totál más irányban voltam ezzel, de mindegy. Kíváncsi voltam, hogy mi vár ezek után a szereplőkre. És hát a legfontosabb kérdés: hogyan változik majd az előző részben kialakult szerelmi sokszög Tory oldaláról??

Túléled a holdfogyatkozást? - könyvértékelés

Május elején olvastam a Zodiákus Akadémia sorozat második könyvét. Akkor úgy voltam vele, hogy most félreteszem egy picit a fantázia világot, és valami könnyed, romantikus regényre vágyok. Na, ez olyan jól sikerült, hogy öt könyvet is elolvastam, mielőtt sort kerítettem a szerzőpáros, Susanne Valenti és Caroline Peckham újabb művére. Természetesen, még hozzá sem fogtam, de már megrendeltem a soron következő részt, biztos ami biztos.

Mert a második kötet annyira elvitt, hogy nem is kételkedtem a harmadik részben. A számvetés címet viseli ez a könyv, amit most elektronikus formában olvastam végig. Mondanám, hogy jobb volt így a 720 oldalas könyvet lapozni, de ugye a folytatás fizikai példányban került a polcomra, a szerény 840 oldalas hosszával. És még mindig imádom az éldekorjait, szóval nem kizárt, hogy a harmadikat is beszerzem majd egyszer papír kiadásban. Izgatottan vetettem magamat a sztoriba, és kíváncsian vártam, hogy mit tartogat ez a rész, hiszen a második úgy ért véget, hogy eldobtam az agyamat!

Az alkalmazkodás varázsa - könyvértékelés

Nemrég belekezdtem Caroline Peckham és Susanne Valenti sorozatába, a Zodiákus Akadémia első része engem is megvett kilóra. Még be sem fejeztem az első részt, már rendeltem is a folytatást. Kíváncsi voltam, mit tartogat még Szolária varázslatos világa, hogyan boldogulnak a főszereplő lányok a különböző mágiával, lényekkel és ármánnyal teli világban.

A második kötet a Tündérbosszú már hosszabb regény, mint az előző. Természetesen itt is megvett magának az éldekorja, talán még szebb is lett, mint Az ébredés esetében. Nyilván, egy vastagabb könyvnél az élfestés sokkal jobban mutat szerintem. Viszont úgy voltam a könyvvel, hogy ez fogja eldönteni majd, merre billenik az érdeklődésem a sorozat iránt. Sokaknál olvastam, az első könyv még nem ad úgy a sorozathoz, a másodiknál lesz igazán döntő a megítélés. Nos, lássuk!

Varázslatos csillagjegyek - könyvértékelés

Két éve tart töretlen lelkesedéem a romantasy műfajú regények iránt. Akkor Holly Black bevezetett a Levegő Népe trilógiájával, majd jött a Negyedik szárny, aztán a Vér és Hamu csúf kravenjeivel és vérfarkasaival. Már egy jó ideje pihenget a polcomon még pár másik fantasy kötet. Nem pont így terveztem az olvasásaimat, de hát újra reflektorfénybe került az adott regény.

A testvér- és írópáros Caroline Peckham és Susanne Valenti nagyon felkapott sorozatáról van szó. Elárasztotta a közösségi oldalaimat a Zodiákus Akadémia frissen megjelent része. Kollégámmal is szóba került a regény, innen jött az ötlet, hogy akkor végre eljött az én időm. Szóval egy évvel a beszerzése után végre a kezembe vettem a hosszú sorozat első részét, Az ébredést.

Nem szerettem volna belefutni spoilerbe, ezért csak belenéztem egy-egy értékelésbe, valamint ugye akarva-akaratlanul látóterembe került vélemény a regényről. Több állásfoglalás szólt arról, hogy nem ez lesz az a könyv, ami beránt a sorozatba; ez még sehol sincs a történet egészéhez képest. Nyilván, szerintem ezt egy sorozat első részétől nem lehet elvárni, hogy hozza azt a szintet, mint a teljes sztori. Én a korábbi, fantasy műves tapasztalataim alapján úgy voltam vele, hogy legalább a második részt el kell olvasnom, hogy beszívjon, hiszen az első kötet valószínűleg a világ megismerésére fog fókuszálni.

A sors átírása - könyvértékelés

Nemrégiben olvastam a Vér és Hamu sorozat ötödik részét. Annyira felvillanyozott a befejezése, hogy feltettem a kérdést a kiadónak, mikor várható a folytatás. Akkor írták, hogy még az idén érkezik a hatodik rész, viszont előbb fog megjelenni a kiegészítő sorozat, a Hús és Tűz folytatása. Nem is kellett több, be is ütemeztem Jennifer L. Armentrout másik szériájának a soron következő kötetét!

A harmadik könyv sok izgalmat tartogatott a második rész felfokozott lezárása után. Kíváncsian fogtam hozzá a Tűz a húsban - A Fire in the Flesh művéhez, hiszen sok olyan dolog motoszkált bennem az előző kötet után, amire reméltem hogy ez a könyv választ fog adni! Természetesen megint a Kindle-öm volt segítségemre az olvasás alatt, valljuk be, így sokkal kényelmesebb az általában féltégla vastagságú fantasy/romantasy regények olvasása. Szóval ez volt a jel arra, hogy ha tudsz, szerezz be egy e-könyv olvasót!!

Mély álom - könyvértékelés

Az idei évnek nagy reményekkel álltam neki aztán a február ismét pofon vágott, ahogy tavaly is, de ez másik téma már, miszerint jó sztorikkal fogok haladni, meg persze hatalmas olvasatlan lista csökkentéssel. Aztán eddig úgy hozta a helyzet, hogy nem találtam még olyan igazi, mindent elsöprő könyvet. Úgyhogy gondoltam, ideje kicsit félretenni itt a terveket, aztán sodródni a komfort könyvekkel tovább, hátha ez javít a szitun. Mivel 2025-ös évemet végigkísérte Jennifer L. Armentrout mindenféle csoda lénnyel, vérfarkassal, meg elementális szerelemmel, bíztam benne, hogy most is tudok javítani ezen a laposabb olvasási hullámomon.

Szóval felkaptam az újradekorált ebook olvasómat, és készen álltam Poppy és Casteel sztorijának ötödik (!!) részére. Igen, tudom, ez egy 8 tehát NYOLC részes sorozat, emiatt kicsit elült a cselekmény, nem pörög úgy, mit várok. De én pontosan erre a hullámzó, ám annál nagyobbat csapó végű könyvre vágytam most. Viszont kicsikét tartottam is az Egy lélek hamuból és vérből résztől...

Mivel az író újra az első kötethez tér vissza, csak épp Casteel szemszögéből mutatva be az egészet. Olvastam már ilyen jellegű könyvet, és mit ne mondjak, nem vett le úgy a lábamról. Untam, hiszen ismertem már a történet végkifejletét, és csak egy plusz bőr lehúzásának éreztem. De bíztam abban, hogy most nem futok ilyenbe bele.

Felkavaró érzések - könyvértékelés

Off topic: természetesen sikerült megint elúsznom így az évvége fele, és mivel egy elég meredek év van mögöttem, így borultak az olvasási terveim is. Főleg az ősz volt megterhelő időszak, rövidebb könyvet is viszonylag sokáig olvastam, meg olyat is, ami magával ránt a sztoriban, és máskor maximum egy hét volt befejeznem, hiába hosszabb a regény. De elengedem inkább az az idei célkitűzésemet, nem akarom, hogy stressz legyen az, ami a kikapcsolódásomat szolgálja teljes mértékben. Na bumm, ha idén nincs meg a kitűzött célom. Szóval ezért is voltak most kisebb szünetek itt a blogon. De talán most beérem magamat.

Tavasszal teljesen elkápráztatott Jennifer L. Armentrout a fantasy világával a Vér és Hamu sorozatban. Akkor Poppy és a Sötét szerzet sztorija döcögősen, de meggyőzött. Nyilván látom a könyvek hibáit, olykor azt is érzem, hogy túlnyújtott, nagyon hosszú, és feleslegesen ismétlődnek benne a dolgok, gondolatmenetek. De ettől függetlenül rabja lettem az egész fikciónak. Tartva az olvasási sorrendet, belekóstoltam az előzmény kötetekbe is, szintén nehézkesen indult a kapcsolatom a Hús és Tűz sorozattal. A sztori nagyon hasonlított az eredetire, viszont a szereplők adták számomra a pikantériáját a könyvnek.

Az olvasási sorrendben elérkeztem a második könyvhöz, ami nem más, mint a Fény a lángban. Kíváncsian vetettem bele magamat az elektronikus verziójába, hiszen valahogy a szereplők itt jobban meggyőztek, mint az eredeti sztoriban bár Poppy a Két királynő háborújában odarakta magát rendesen. Viszont ott motoszkált bennem, hogy vajon itt is el fogom-e veszteni a lendületet a túl hosszú terjedelem miatt, vagy az írónő tud-e csavarni rajta akkorát, hogy ez ne történjen meg.

Végre megérkezett a sztori!! - könyvértékelés

Végre olvashattam az új Kindle-ön

Nincs megállás, robogok tovább Jennifer L. Armentrout Vér és Hamu sorozatában. A harmadik kötet úgy fejeződött be, hogy merem remélni, ez a könyv aztán nem fog kímélni, és pörögni fog ezres fordulatszámon! De mivel eléggé hullámzóak voltak az előző részek, így nem tudom, mit is remélhessek... Tartva az ajánlott sorrendet, elolvastam Az árnyék a parázsban című könyvet is, amely a Hús és Tűz című előzmény sorozat kezdő része. Nagyon várom, hogyan fog összefonódni a két sorozat, hiszen itt is megannyi infó zúdult rám az utolsó fejezetekben, hogy csak kapkodtam a fejemet!

A negyedik kötet a The War of Two Queens - Két királynő háborúja címet viseli. Ami hát valljuk be, az Aranyozott csontkorona végét ismerve eléggé beszédes cím lett. De vajon hogyan fog Poppy boldogulni ebben a részben szeretett királya nélkül? Csatoljam be az övemet, készülve a totális mélyrepülésre? Vagy még annál is mélyebbre kúszik a regény, és itt is várjak a 300 oldalnyi töltelék elmélkedésre? Lássuk!

Ismerős előzmény... - könyvértékelés

Az előző bejegyzésben panaszkodtam némi olvasási válságra, amiből talán kezdek kilábalni. Bár, nem úgy pörgetem a nyári olvasást, ahogy tavaly, és ez kicsit lelomboz, de így sincs megállás. Ezt az évemet eddig erősen a fantasy műfaja uralja, hiszen közel az olvasott könyveim fele ilyen témájú. Januárban kezdtem Rebecca Yarros Negyedik szárnyával, ahol a sárkányok megvettek kilóra azóta amúgy szemeztem másik, sárkányos sztorival, de ez még várat magára, aztán tavasszal egy impulzus vásárlás után egy teljesen más típusú világban merültem el. Jennifer L. Armentrout bedobott a vérfarkasok, szörnyek és természetfeletti erők közé, ami meglepően magával vitt.

A Vér és Hamu sorozat olvasási rendjében ajánlott a harmadik rész után az előzmény sorozat, a Hús és Tűz első könyvét olvasni. Én tartottam ezt a sorrendet, így még nyár elején landolt nálam az első rész, A Shadow in the Ember, vagyis az Árnyék a parázsban meglehetősen vaskos kötete. Vagyis, csak tartja a korábbi részek terjedelmét, ami nem biztos hogy jó tendencia, de erre majd a bejegyzés végén kitérek.

A korona súlya - könyvértékelés

Mivel teljesen beszippantott J. L. Armentrout világa mindenféle varázslattal, Kravennel, vérfarkasokkal és természetfeletti lényekkel, na meg persze Casteel királyfival, Poppyval és a többi szereplővel, így konkrétan a tavaszomat erre a sorozatra áldoztam ezzel ledöntve az olvasási terveimet. Rendesen megnyert magának a Vér és hamu sorozat, ami még valahol engem is meglepett, hiszen egy szimpla impulzus vásárlásnak köszönhetően szereztem meg az első kötetet.

A soron következő, harmadik könyvtől picit tartottam, mert rengeteg olvasó véleménye volt, hogy amilyen lendülettel ment az első két rész, a harmadik annyira lassú, kínszenvedős olvasási élmény lett. Az Aranyozott csontkorona, avagy a The Crown of Gilded Bones hasonló terjedelemmel rendelkezik, mint elődjei. Én bíztam abban, hogy ez a rész is vinni fog magával. Vitt. Csak sokkal lassabban...

Érzelmi viharban - könyvértékelés

Sikerült egy újabb fantasy sorozatba beszívódnom, Jennifer L. Armentrout teljesen megnyert a Vér és hamu első kötetével, így biztos voltam abban, hogy esélyt adok a folytatásnak. Utánanéztem, hét részes sorozatról van szó, amelyből egyelőre 5 kötet jelent meg hazánkban. Viszont tartozik hozzá egy előzmény sorozat Hús és tűz címmel, amit érdemes a harmadik és a negyedik kötet között olvasni. Jajj nekem!

Szerintem egy időre elfoglalom magamat Solaris és Atlantia földjének történéseivel. Hiszen az előző regény pörgése után, és persze a lezáró mondatot követően, már küldtem is az e-könyv olvasóra a második részt. Ami a Hús és tűz királysága címet kapta. Mivel az első rész nem szórakozott, tudtam, hogy hasonlót várok el ettől is a könyvtől is. De sikerült megugrani ezt a szintet?

Újabb varázslatos világ - könyvértékelés

Szerintem itt a blogon nem ejtettem szót arról, hogy februárban sikerült eljutnom egy Könyvmolyképzős raktárvásárra. Abszolút pozitív tapasztalattal jöttem ki a helyről, kedves volt a személyzet, minden jól ment, és sikerült megúsznom a hosszú sorbanállást is! Konkrét listával készültem, ahonnan nyilván nem mindent tudtam megvenni sikerült elég készlethiányos regényeket felírnom, mint például az ACOTAR. Egy órát nézelődtem a helyen, végül  három könyvvel távoztam, amelyből az egyik egy szimpla impulzus vásárlás volt. De nyilván már kacsintgattam felé.

Jennifer L. Armentrout tollából korábban a Várok rád sorozatból olvastam három könyvet. Nem tettek rám akkora benyomást, így elengedtem ezeket. Viszont több helyen olvastam, hogy az írónak a Luxen sorozata nagyon jó, ami fantasy műfaj. Valahogy az annyira nem keltette fel az érdeklődésemet, viszont egy másikkal már szemezgettem. Szerencsémre, a szépséghibás polcon a kezembe akadt, így féláron lett az enyém a From Blood and Ash, avagy a Vérből és hamuból című vaskos fantasy regény.

Mivel tavaly olvastam a Levegő népe köteteit, év elején pedig a Negyedik szárny szívott be, tudtam, hogy nagyon oda kellene figyelnem a történet elején, hogy felvegyem a könyv világának fonalát, és tudjak benne tájékozódni. Ezért vártam arra, hogy ne legyek annyira fáradt, így pont jól jött a húsvét előtti szabadságom. Hát, így is kellett jó 150 oldal, mire kezdett bennem körvonalazódni, mi történik a világban.

Mi lesz ezek után? - könyvértékelés

Nos, az Negyedik szárny első két könyve között egy blog bejegyzés írásnyi időt hagytam. De a Vasláng után konkrétan ennyit sem haboztam, hála a friss megjelenésnek.

Rebecca Yarros varázslatos, sárkányokkal és veszéllyel teli világa annyira magával ragadott, hogy magamat is megleptem ezzel. Egy döccenésnyi akadályt sem jelentenek ezek a féltéglák, hála a Kindle-ömnek, így azonnal kerestem is a könyvtáramban az Ónixvihart. Vajon a korábbi, észvesztő befejezés után mit tartogathat az író Xaden Riorson és Violet Sorrengail számára?

Harc Navarre-ért!! - könyvértékelés

Az előző bejegyzésemben megágyaztam a soron következő kettőnek, hiszen én is belevágtam teljes gőzerővel a Negyedik Szárny az első könyv olvasása után kicsit fáj, hogy a „The Empyrean” sorozatnevet nem hagyták meg sorozatba, úgyhogy folytatom Rebecca Yarros trilógiájának olvasását és véleményezését.

Annyi pihenő időt hagytam a két könyv között, hogy megírtam az előző bejegyzést, és már ugrottam is a folytatásba. Az Iron Flame vagyis Vasláng még termetesebb könyvpéldány, mint elődje, a maga szolid kis 1000 oldalával. Továbbra is az e-könyv olvasómon függök, hiszen hetek óta nem tudom kb. elengedni a kis kütyüt. Bár, eljátszottam a gondolattal, hogy ezeken a vaskos téglákon csodaszép az élfestés, de meglátva egy-egy kósza élfestett kötet árát másodkézből!!, erről az ábrándomról hamar le is tettem... Majd talán eljön az én időm is.

Amekkora elánnal és függővéggel ért vége az első rész, ugyanonnan dübörgött tovább ez a kötet. Rengeteg kérdés maradt bennem az utolsó 3 mondatot olvasva, amire kezdésként csak apró válaszokat kaptam, ahogyan Violet is. Viszont ennél izgatottabban vártam, hogy mit fog tartogatni nekem ez a könyv. Hát… Gyakorlatilag nem bírtam a lépést tartani az írónővel!

Oh, Xaden Riorson, miért…

Üdv a Negyedik Szárnyban! - Könyvértékelés

Tavaly tettem egy bizonytalan lépést a fantasy világa felé, ami aztán legnagyobb meglepetésemre futólépésben rántott magával. Holly Black a Levegő Népe sorozatával gondoskodott róla, hogy nagyjából torony magasan év kedvencét avathassak már a tavasz folyamán. A sorozat befejeztével annyira üresnek éreztem magamat, hogy egy fórumon kértem a történethez hasonló regények ajánlását. Végül valahol titkon én is tudtam, hogy pontosan ennél a könyvnél fogok kikötni, csak idő kérdése…

Mivel egy borzasztóan felkapott könyvről/sorozatról van szó, egyből nem ugrottam bele, de úgy érzem, ennek is elég nagy időt hagytam 2023 november óta, hogy végül én is belekezdjek. Korábban olvastam már Rebecca Yarros tollából, a Tiéd vagyok akkor kellemes csalódás volt számomra, bár nem hagyott maradandó nyomot. Viszont a fantasy vonalat megülve gondoltam itt az ideje új esélyt adnom az írónőnek.

Gondolom ezek után nem meglepő, hogy éppen a híres, BookTok-on és minden létező platformon felkapott Fourth Wing, avagy a Negyedik szárny lesz a bejegyzésem témája. Mindig nézegettem könyvesboltok polcain, de valahogy visszatartott a féltégla nagysága, aztán eszembe jutott, hogy ez nem lehet gátló erő, hiszen van egy Marikám, a kis Kindle-öm.

Természetesen sikerült a lehető „legrosszabb” időpontra tennem az olvasást, hiszen ahogy én elkezdtem az első részt, azzal szinte egyidőben megjelent a harmadik kötet is tartok a spoilerektől. Viszont jó pont, hogy legalább egyben tudom egyszerre végigpörgetni a sorozatot.

Mindent a királyságért? - könyvértékelések

Úgy tűnik, az egész áprilisomat megigézte Holly Black, hiszen a hónap első napjait kezdtem úgy, hogy esélyt adok A kegyetlen hercegnek, ami már fél éve pihengetett a polcomon. Természetesen annyira magával vitt az egész kreált világa az írónőnek, hogy egymás után olvastam a köteteket, nem akartam lemaradni semmiről sem.

Az első rész adott egy remek alapot, a második könyv már rendesen pörgött, így elképzelésem sem volt már, hogy mit fog tudni belerakni az író a zárókötetbe. Nos, a The Queen of Nothing – A semmi királynője az előzmények miatt pörgette rendesen a gondolataimat! Természetesen, a második rész legutolsó fejezetei megadták a kezdőlöketet, hiszen úgy döntött Cardan, teljesen felfordítja az addig kialakult érzéseket és stratégiákat, ami Jude-nak is feladta a leckét. Szóval, teljességgel készen állok, hogy Jude, nővérei, Cardan, és az Árnyudvar kémei lenyűgözzenek még egy kötet erejéig!

A tündéri stratégia folytatódik! - könyvértékelés

Az előző bejegyzéssel egy kis kitérőt tettem a fantasy világába. Mivel annyira elvarázsolt Holly Black és Elfhon népsége, nem késlekedtem sokat a folytatással. Magam sem tudom hova tenni, hogyan tudott ennyire lebilincselni pár hegyes fülű lény, de még az első rész után megvettem a másodikat, és múlt héten beszereztem A levegő népe sorozat maradék részeit, hogy teljes legyen a gyűjtemény ismét köszi a Vintednek és a Glamour napoknak is.

Imádom ezt a borítót!

Az első rész utolsó pár oldala után kíváncsian vártam, hogy mi az, ami Jude Duarte és Cardan – immáron – nagykirály párosára vár még a második regényben. A könyves közösség véleménye szerint, The Wicked King – A gonosz király sokkal jobbra sikerült, mint a sorozat nyitó része. Szóval megvolt az alaphangulat, amivel nekivágtam az olvasásnak. Már kezdésként imádtam a szép borítóját, ami valahol sejteti, hogy ugyan mi is vár a főszereplőkre…

Rabul ejtettek a tündérek - könyvértékelés

Az évek során megtaláltam a zsáneremet könyvek terén, ami nem más, mint a new adult. Ugyan már kinőttem ezt a korosztályt is, de valahogy könnyen tudok azonosulni a fiatal felnőttek problémáival. Persze, néha igénylek más műfajból is regényeket, legyen az romantikus, vagy ifjúsági. Viszont valahogy a fantasy műfaja nagyon távol áll tőlem. Nem érzem azt, hogy le tudna kötni közel a harminchoz a tündérek meg manók világa, valahogy számomra ezek túlságosan meseszerű dolgok. De vajon miért is említem meg pont ezt szegmensét a próza műveknek? Vajon miért?

Holly Black kifejezetten fantasy műfajban utazik, főként ifjúsági regények kerültek kiadásra tőle. Már egy ideje láttam felbukkanni itt-ott egy trilógiáját, de legyintettem rá, hogy jó, hát ilyen tündéres meseszerű valami engem miért is érdekelne? Nyilván ez nálam úgy működik, hogy ideig-óráig tudok ellenállni a felkapottságnak, aztán ahogy lecseng a hullám, én is beadom a derekamat… Na, pontosan így került hozzám A levegő népe trilógia első része, The Cruel Prince, azaz A kegyetlen herceg kötete. Sikerült ezt is jutányos áron megszerezem másodkézből, illetve már a második regényre is lecsaptam így, hála a Vinted-nek.

Utoljára 2013-ban olvastam ilyen „másik” világról, akkor Rachel Vincent Vérmacskák sorozatát kezdtem el. Egy kötetig jutottam, amit 18 éves fejjel valahol élveztem is, de azóta se tudtam rávenni magamat, hogy esetleg folytassam a sorozatot. Tehát jóformán 11 éve (!!!) nem kalandoztam el a fantasy regények világába, így kicsit félve, de ugyanakkor izgatottan vettem a kezembe Black könyvét. Vajon megéri az a hype, ami körülötte van? Tényleg annyira jó?

Eleven testek - film értékelés

Az utolsó film értékelésem elég régen volt. Mostanában nem néztem könyves adaptációkat, utoljára talán az Éhezők viadala harmadik részének az első felét láttam. De mivel végeztem az Eleven testekkel, így jöhet a film, amire nagyon is kíváncsi vagyok a könyv után!

A szereplőket nézve kapásból kiszúrtam, hogy R-et alakító színész ismerős nekem. Nem hiába, hiszen az egyik kedvenc film szériámban is játszott. Meg elég sok filmben/sorozatban. Többiek annyira nem mozgattak meg. Az előzetesét még a könyv olvasása előtt megnéztem, és az alapján is tetszett az ötlete. Most találtam egy filmhez kapcsolódó plakátot. Na itt felnevettem. Halálosan szexi? Jézusom. A többi plakát amúgy jó, a könyv borítóján látható virágos szituációt mutatja. De hát ez... Na mindegy.

Szóval a film.

Indulásként, így összegezve had szúrjam már ide a "könyv sokkal jobb, mint a film" közhelyet. Mert itt ez volt!!!!! Nem azt, mondom, hogy végig, mert az eleje tényleg jó volt, minden úgy volt, ahogy kellett, minden ment a helyén, pár lényegtelen rész ki volt hagyva (ami olvasás után ugyebár szemet szúrt), szóval úgy az első egy órában semmi problémám nem volt. De az utolsó 20 perc, fél óra alatt konkrétan a világból ki tudtam volna futni. Értem én, hogy forgatókönyv íráskor elrugaszkodnak a könyvtől. De mi a jóságos ég volt ez az elcsépelt, leegyszerűsített maszlag, ami a végét adta a filmnek??? Kedves forgatókönyv író(k)! Ülj(etek) le, egyes!!!!!!!

Rendben, lenyugodtam. Most akkor kezdem is az elejéről.