Igen tudom, megígértem már a múltkor is, hogy visszatérek a blogra. Elég sok minden közbe jött, meg annyira nem is voltak új olvasás élményeim. De most felszabadult rengeteg időm, úgyhogy visszatértem. Nem tudom meddig, de jövök pár új bejegyzéssel.
Szóval.
Egy ideje már fontolgattam ennek
a könyvnek az elolvasását. Talán tavaly ilyentájt nézelődtem új olvasmány után.
Akkor találkoztam Szalai Vivien egyik könyvével. Ilyenkor utánajárok az adott
műnek a Molyon, ha ott lehúzzák, akkor legtöbbször neki sem állok. Ennek
kapcsán jutott eszembe, hogy van az írónak több könyve is. A Hamis gyönyör szerintem
elég megosztó könyv lett. Annyira, hogy én is megoszlottam tőle… És ennek kivételesen nem néztem utána, hát milyen kár.
Hát nem is tudom, hol kezdjem.
Rég olvastam ennyire untató könyvet. Amikor elkezdtem vártam, hogy felcsigázzon
kicsit, de nem történt semmi. Olvastam tovább, hátha valami megfog. Aztán azon
kaptam magam, hogy vége lett a történetnek. Ennyi? Komolyan? Fogtam a tabletem
(bocsánat, de PDF-ben olvastam, hát ezért nehogy pénzt adjak már ki) és
gondolkoztam azon, hogy ez a könyv mégis mit akart?