Mindent a királyságért? - könyvértékelések

Úgy tűnik, az egész áprilisomat megigézte Holly Black, hiszen a hónap első napjait kezdtem úgy, hogy esélyt adok A kegyetlen hercegnek, ami már fél éve pihengetett a polcomon. Természetesen annyira magával vitt az egész kreált világa az írónőnek, hogy egymás után olvastam a köteteket, nem akartam lemaradni semmiről sem.

Az első rész adott egy remek alapot, a második könyv már rendesen pörgött, így elképzelésem sem volt már, hogy mit fog tudni belerakni az író a zárókötetbe. Nos, a The Queen of Nothing – A semmi királynője az előzmények miatt pörgette rendesen a gondolataimat! Természetesen, a második rész legutolsó fejezetei megadták a kezdőlöketet, hiszen úgy döntött Cardan, teljesen felfordítja az addig kialakult érzéseket és stratégiákat, ami Jude-nak is feladta a leckét. Szóval, teljességgel készen állok, hogy Jude, nővérei, Cardan, és az Árnyudvar kémei lenyűgözzenek még egy kötet erejéig!

A tündéri stratégia folytatódik! - könyvértékelés

Az előző bejegyzéssel egy kis kitérőt tettem a fantasy világába. Mivel annyira elvarázsolt Holly Black és Elfhon népsége, nem késlekedtem sokat a folytatással. Magam sem tudom hova tenni, hogyan tudott ennyire lebilincselni pár hegyes fülű lény, de még az első rész után megvettem a másodikat, és múlt héten beszereztem A levegő népe sorozat maradék részeit, hogy teljes legyen a gyűjtemény ismét köszi a Vintednek és a Glamour napoknak is.

Imádom ezt a borítót!

Az első rész utolsó pár oldala után kíváncsian vártam, hogy mi az, ami Jude Duarte és Cardan – immáron – nagykirály párosára vár még a második regényben. A könyves közösség véleménye szerint, The Wicked King – A gonosz király sokkal jobbra sikerült, mint a sorozat nyitó része. Szóval megvolt az alaphangulat, amivel nekivágtam az olvasásnak. Már kezdésként imádtam a szép borítóját, ami valahol sejteti, hogy ugyan mi is vár a főszereplőkre…

Rabul ejtettek a tündérek - könyvértékelés

Az évek során megtaláltam a zsáneremet könyvek terén, ami nem más, mint a new adult. Ugyan már kinőttem ezt a korosztályt is, de valahogy könnyen tudok azonosulni a fiatal felnőttek problémáival. Persze, néha igénylek más műfajból is regényeket, legyen az romantikus, vagy ifjúsági. Viszont valahogy a fantasy műfaja nagyon távol áll tőlem. Nem érzem azt, hogy le tudna kötni közel a harminchoz a tündérek meg manók világa, valahogy számomra ezek túlságosan meseszerű dolgok. De vajon miért is említem meg pont ezt szegmensét a próza műveknek? Vajon miért?

Holly Black kifejezetten fantasy műfajban utazik, főként ifjúsági regények kerültek kiadásra tőle. Már egy ideje láttam felbukkanni itt-ott egy trilógiáját, de legyintettem rá, hogy jó, hát ilyen tündéres meseszerű valami engem miért is érdekelne? Nyilván ez nálam úgy működik, hogy ideig-óráig tudok ellenállni a felkapottságnak, aztán ahogy lecseng a hullám, én is beadom a derekamat… Na, pontosan így került hozzám A levegő népe trilógia első része, The Cruel Prince, azaz A kegyetlen herceg kötete. Sikerült ezt is jutányos áron megszerezem másodkézből, illetve már a második regényre is lecsaptam így, hála a Vinted-nek.

Utoljára 2013-ban olvastam ilyen „másik” világról, akkor Rachel Vincent Vérmacskák sorozatát kezdtem el. Egy kötetig jutottam, amit 18 éves fejjel valahol élveztem is, de azóta se tudtam rávenni magamat, hogy esetleg folytassam a sorozatot. Tehát jóformán 11 éve (!!!) nem kalandoztam el a fantasy regények világába, így kicsit félve, de ugyanakkor izgatottan vettem a kezembe Black könyvét. Vajon megéri az a hype, ami körülötte van? Tényleg annyira jó?

A szerelem mégsem vak! - könyvértékelés

Baráth Viktória munkásságával két éve, egy nagyon jó barátnőmnek köszönhetően ismerkedtem meg. Ajándékba kaptam tőle egy regényt az írónőtől, az Első tánc teljesen elragadott, imádtam a fordulatosságát, hogy épp nem tudtam eldönteni hova fog kifutni a szerelmi szál, mellette pedig a művészet is hangsúlyos szerepet kapott. Tavalyi évre is jutott egy ajándék könyv, akkor az Egy év Rómában című, ami ismételten az ujja köré csavart teljes egészében engem!

A tendenciát követve, tavaly karácsonyra szintén a barátnőm meglepett egy Baráth Viki regénnyel, mégpedig az Egymás szemében című történettel! Nagyon megörültem neki, hiszen a korábbi könyvei tetszettek, így biztos voltam abban, hogy ez sem fog csalódást okozni. Mivel nem olyan hosszú, gondoltam jó kis kikapcsolódás lesz így a kora tavaszi időszakban.