A tündéri stratégia folytatódik! - könyvértékelés

Az előző bejegyzéssel egy kis kitérőt tettem a fantasy világába. Mivel annyira elvarázsolt Holly Black és Elfhon népsége, nem késlekedtem sokat a folytatással. Magam sem tudom hova tenni, hogyan tudott ennyire lebilincselni pár hegyes fülű lény, de még az első rész után megvettem a másodikat, és múlt héten beszereztem A levegő népe sorozat maradék részeit, hogy teljes legyen a gyűjtemény ismét köszi a Vintednek és a Glamour napoknak is.

Imádom ezt a borítót!

Az első rész utolsó pár oldala után kíváncsian vártam, hogy mi az, ami Jude Duarte és Cardan – immáron – nagykirály párosára vár még a második regényben. A könyves közösség véleménye szerint, The Wicked King – A gonosz király sokkal jobbra sikerült, mint a sorozat nyitó része. Szóval megvolt az alaphangulat, amivel nekivágtam az olvasásnak. Már kezdésként imádtam a szép borítóját, ami valahol sejteti, hogy ugyan mi is vár a főszereplőkre…

Jude a kis tervének köszönhetően bebetonozta magát a királyi udvarba, hiszen Cardan-nal kötött egyezsége miatt udvarmesterré lett. Nem csak a király jobb keze, hanem egyfajta háttér irányítója is lett Tündérföldének. Ami egyre nehezebbé válik, hiszen rengeteg ügy maradt függőben, amíg Cardan-t a trónra ültette. Szinte mindenki tartogat számára valami meglepetést, és nem a jó irányba… Kezdve azzal, hogy Madoc haragszik rá, és nem tudja elfogadni, hogy túljárt az eszén Jude így nem az övé lett a hatalom; aztán Locke közelsége is aggasztó, hiába van nővére, Taryn oldalán; valamint Balekin sem elégedett azzal, hogy öccse került a trónra, őt pedig bezárták a Feledés Tornyába. A kedves kis hármas mellett a legnagyobb veszélyt a Mélytenger jelenti ebben a könyvben. Nem az okozta az igazi gondot Jude-nak, hogy Nicasia ügyetlen íjászként majdnem eltalálta Cardan-t, hanem az, amit a tündér anyja tervezett a szárazföld ellen…

Forrás: Pinterest

Szerintem az első részben Jude bizonyította, hogy igenis helye van a stratégák között, ahogy kijátszotta Madoc-ot, illetve magát Cardan-t is, hogy a trónra ültesse és ezáltal hatalmat szerezzen. Na de ebben a könyvben még jobban láthattam a rátermettségét! Mindemellett halandóságáról sem tudtam megfeledkezni, amennyi kínzást át kellett élnie. Ezekhez képest Cardan szemétkedései az első könyvben semmiségnek tűntek. Sokszor jutott el oda, hogy elkezdett kételkedni már önmagában és a tervei sikerességében, de végül mindig felülkerekedett érzelmein és gyengeségein. Próbálta kitalálni, mit tervez Balekin, vagy épp Madoc, az előbbi ügyét rövidre zárta a saját módján, viszont Madoc hagyott némi kérdőjelet a történet végére. Jude igyekezett lavírozni az érzelmei és a helyes stratégiai döntések között, amikbe olykor bele is bukott. De ettől vált számomra szerethető karakterré, hiszen nem egy tökéletes amazont kaptunk készen, hanem olyat, aki csiszolódik az új kihívásokkal és veszélyekkel Tündérföldén.

Szerettem volna jobban megismerni a kegyetlen herceget magát, és több szerepet vártam az első részben Cardan-nak. Viszont ebben a regényben egyenlítve érzem az első rész hiányosságait. Új rangja és látszólagos hatalma sem szegte kedvét abban, hogy mulatozzon, amihez Locke sem volt rest társulni. Valahogy furcsa volt számomra, hogy az egykor kegyetlen, válogatott bántalmazásokat bemutató királyi sarj hogyan viseli el azt, hogy egy halandó lány irányítja, és mindezt tettetnie is kellett. Viszont egyre jobban láttatta a gyengédebb oldalát, ami Jude közelségében mutatkozott meg igazán. Sejtettem, hogy valamit tartogat még az újdonsült nagykirály, de a végén lévő fordulatokra egyáltalán nem számítottam! Csodálkoztam is, hogy miért kapta ezt a címet a regény, aztán az utolsó előtti fejezetben kapott értelmet a gonosz jelző. Már csak ő miatta is izgatottan várom, hogy mi lesz a harmadik, egyben befejező kötetben.

A kiegészítő novella után érdekes volt Taryn-t látni ebben a regényben. Úgy alakult az egész kezdetben, hogy a két testvér közti viszály megoldódni látszik, de csendesen meghúzódott Taryn a háttérben. Aztán amikor a legjobban nem számított rá senki, megjelent, és bumm, ütött. Remélem a következő könyv erre is ad némi magyarázatot, mert nem tudtam már tényleg az ő második? árulását hova tenni. Vivienne és halandó barátnője, Heather is kapott némi jelenetet, sajnáltam, hogy köztük így alakult a dolog, de valahol számítottam is rá. Bár, tündérekről van szó, nem temetem még a dolgot.

Nos, egyértelműen azt éreztem, hogy az első regény megérte a nagy hype-ot, amit kapott, de ennél a könyvnél egyszerűen már nem tudok ezzel vitatkozni. Holly Black nem ad hatalmas életigazságokat az olvasó kezébe, nem késztet mélyebb gondolkodásra. Egyszerűen csak szórakoztat, kikapcsol, és magával ragad. Itt is úgy éreztem, hogy az első harmada a könyvnek elég lassú ütemben csordogált, aztán a második harmadától pörgött fel úgy igazán az egész. Nem győztem követni a fordulatokat, a cselekmény csak úgy hömpölygött, akár a Mélytenger. Mindenki elárulja a másikat, nem lehet tudni ki az, aki tényleg hűséges, Jude kezéhez is újabb gyilkosság tapad, és olyan őrületes hatalmi játszmák vannak benne, hogy csak kapkodtam a fejemet újabb meglepettségemben. Bízom abban, hogy ez a lendület ki fog tartani a záró kötetre is.

Borzasztóan örülök, hogy sikerült beszereznem a folytatást, így nem is késlekedek tovább az olvasásával. Kíváncsian várom, hogy mit tartogat Cardan nagykirály a halandó Jude számára…

F.

Holly Black: The Wicked King – A gonosz király / A levegő népe 2.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2021. – második utánnyomás
360 oldal

Az első lecke az, hogy erősödj meg.

A New York Timse bestseller The Cruel Prince – A kegyetlen herceg varázslattal és vérszomjjal teli folytatása.

Miután kiderült a döbbenetes tény, hogy Oak Tündérfölde örököse, Jude-nak meg kell védenie az öccsét. Ennek érdekében magához láncolta a gonosz királyt, Cardant, akit a háttérből irányít. Tündérfölde folyton átrendeződő, intrikákkal teli politikai szövetségesei között még akkor is nehéz lenne lavíroznia, ha Cardan mindenben engedelmeskedne neki. Csakhogy a király mindent megtesz, hogy megszégyenítse Jude-ot, és aláássa a hatalmát, hiába nyűgözi le továbbra is a lány.

És ha még mindez nem volna elég, egyértelművé válik, hogy egy Jude-hoz közeli személy el akarja őt árulni, és ezáltal veszélybe sodorná nemcsak a saját, hanem az összes szerette életét. Jude kénytelen az áruló után nyomozni, hogy halandóként magánál tartja a hatalmat a tündérvilágban. És közben Cardan iránt érzett bonyolult érzelmeivel is viaskodik.