Üdv a Negyedik Szárnyban! - Könyvértékelés

Tavaly tettem egy bizonytalan lépést a fantasy világa felé, ami aztán legnagyobb meglepetésemre futólépésben rántott magával. Holly Black a Levegő Népe sorozatával gondoskodott róla, hogy nagyjából torony magasan év kedvencét avathassak már a tavasz folyamán. A sorozat befejeztével annyira üresnek éreztem magamat, hogy egy fórumon kértem a történethez hasonló regények ajánlását. Végül valahol titkon én is tudtam, hogy pontosan ennél a könyvnél fogok kikötni, csak idő kérdése…

Mivel egy borzasztóan felkapott könyvről/sorozatról van szó, egyből nem ugrottam bele, de úgy érzem, ennek is elég nagy időt hagytam 2023 november óta, hogy végül én is belekezdjek. Korábban olvastam már Rebecca Yarros tollából, a Tiéd vagyok akkor kellemes csalódás volt számomra, bár nem hagyott maradandó nyomot. Viszont a fantasy vonalat megülve gondoltam itt az ideje új esélyt adnom az írónőnek.

Gondolom ezek után nem meglepő, hogy éppen a híres, BookTok-on és minden létező platformon felkapott Fourth Wing, avagy a Negyedik szárny lesz a bejegyzésem témája. Mindig nézegettem könyvesboltok polcain, de valahogy visszatartott a féltégla nagysága, aztán eszembe jutott, hogy ez nem lehet gátló erő, hiszen van egy Marikám, a kis Kindle-öm.

Természetesen sikerült a lehető „legrosszabb” időpontra tennem az olvasást, hiszen ahogy én elkezdtem az első részt, azzal szinte egyidőben megjelent a harmadik kötet is tartok a spoilerektől. Viszont jó pont, hogy legalább egyben tudom egyszerre végigpörgetni a sorozatot.

Violet Sorrengail egy törékeny lány, akinek édesanyja Navarre királysága hadvezetésének parancsnoka. Így, két idősebb testvére után Violet is egyenes úttal a lovasok kvadránsába kerül a Basgiath Hadi Iskolába. Mindig is a könyvek között, a könyvtárakban érezte jól magát, vágya volt az írnokok kvadránsa, de szülője nem hagyott választást neki. Amivel nyilvánvalóan kockára tette lánya életét...

Hiszen Basgiath falai között kemény kiképzés zajlik: mivel nagy a túljelentkezés így válogatott feladatok során menetelhetnek előre az erősebb kadétok. Már az iskolába jutás feladata egy szűrő, ahol Violet először, de nem utoljára szembesül a halál árnyékával. Az iskola kapuját átlépve nem csak az akár végzetes kimenetül feladatokkal, a vérszomjas kadét jelöltekkel, valamint a hatalmas, bestia sárkányokkal kell megbirkóznia. Hanem önmagával is. Hiszen komoly kihívást jelent számára törékeny, kicsi testalkata, de a sérülések ellenére kitartóan menetel tovább. Gyerekkori legjobb barátja, Dain Aetos rajába kerülve akár támogatást is kaphatna, de valahogy Dain mindig a kiút felé tereli a lányt. Végül Violet többek között az ő kételyei hatására is, de megmutatja, mi is rejtőzik benne. Ami meghozza gyümölcsét, és a sárkányt, aki hajlandó kapcsolódni a lánnyal, azzal lovássá téve őt. Na, de a legnagyobb veszedelem egyesen önként sétál Violet életébe, méghozzá az egykori szeparista felkelő fia, Xaden Riorson képében.

Adott egy törékeny, a királyságot támogató családból származó lány. Mellé jön egy hatalmas, tökéletesen kidolgozott szárnyvezető, aki az egykori, királyság ellen indult felkelés vezetőjének a fia, és bűnhődik atyja tettei miatt. Történetesen az ő apját Violet anyja végeztette ki. Kell ennél több az ősi ellenszenvhez?? Nyilván, nem. De már csak az a kérdés, meddig képes Xaden így látni mindezt, ha Violet napról napra bizonyítja rátermettségét? És mi sül ki abból, ha a két, egymásnak feszülő fiatal sorsát pont egy sárkány páros írja újra és tereli más mederbe? Megmondom én…

Egy olyan elsöprő erejű regény, ami nem tudott ereszteni! Szeretném bemutatni, milyen felállásban olvastam a történetet:

Szurkolás Violet-nek. 
Rohadj meg Xaden Riorson.
Xaden…
Rohadj már meg, Riorson!
ILYEN. NINCS.

„Fájdalmas ráébredni, hogy mindent az alapoktól újra kell értékelned, amit eddig tudni véltél. A hazugságok kényelmesek, az igazság viszont fájdalommal jár.”

Forrás: Pinterest

Yarros a korábban, általam olvasott történetével tized annyira maradandó dolgot hagyott bennem, mint a Negyedik szárnnyal. Nem tudom, hogy a műfaj varázsa okozta-e ezt számomra, vagy az írói stílusa. Igazából teljesen mindegy is. Nem gondolnám a témát annyira kiugrónak a többi közül, hiszen megannyi sárkányos, várázslós történet sorakozik a műfajban. De a kulcsa az, hogy az írónő olyan világot teremtett meg, ami beszippantott teljesen, és megvolt mégis a saját maga varázsa – vagy inkább maradjunk a regénynél, tehát pecsétereje. Számomra nem volt bonyolult megérteni a képzelt világot, a hierarchiát, és egykori történelmi részét Navarre-nak. Nem csak Violet tudásán át vezette be ebbe az olvasót, hanem a hadi iskolában lévő tanórák is segítették ezt. A kiképzés során a feladatok jól voltak megalkotva, szerintem kellő izgalom is volt bennük. Mindazt pedig fokozta, amikor már a hatalmas, bestiális teremtmények, a sárkányok is szerepet kaptak. Ahogy megjelent A sárkány, Tairn, és kapcsolódott lovasával, onnantól számomra sokkal több lett a sztori! Nagyon tetszett a sárkány szúrkálódása, többször derültem a gondolat váltásaikon. Engem kicsit a Sárkányszív című filmre emlékeztetett az egész.

Forrás: Pinterest

A karakterek szimpatikusak voltak. Violet törékenysége ellenére nagyon belevaló szereplő lett, nagyon megkedveltem leleményességét, kitartását, mellette természetét, amely folyamatosan formálódott az iskola falai között. A többi kadét is a szimpatikus volt, annak ellenére, hogy néhányuknál nehézséget okozott a neveik alapján belőni, hogy mégis milyen nemű a szereplő. Rhiannon, Liam, de még az abszolút negatív karakter, Jack Barlowe is dobott a történethez. Violet gyerekkori barátja, Dain nekem ilyen meh kategória volt, valahogy nem tudtam értékelni azt, hogy folyamatosan azzal tömte a lány fejét, hogy nem való ő oda. Viszont a végére kialakuló Xaden-Violet-Dain háromszög mindenféle szinten okozott problémát a főszereplőnek. Valahogy nem tisztult ki nekem, hogy most végső soron Dain mit is akart a lánnyal, hiszen elég erősen kinyilvánította, hogy nem akarja, hogy ott legyen, mindezek mellett érzelmeket is táplált iránta. Számomra teljesen sunyi személyisége volt a srácnak. És nyugi, nem feledkeztem el Xaden-ről sem. Ahogy Violet hullámzó érzésekkel volt iránta, úgy bennem is ugrált minden érzelem. Utáltam, aztán érdekes lett, ahogy bontakozott ki a személye, de még mindig utáltam, aztán aaahw, majd megint utáltam. Ez a következő könyvekben is így lesz? A kemény, megacélozott személyisége érző, gyengéd szívű srácot takart, aki kénytelen együtt élni múltjával, és ehhez kapcsolódó felelősség vállalásával. Az érzelmi vihar, ami a két fiatal között dúlt, nem csak Violet számára okozott fejtörést. Viszont az utolsó pár fejezetben történt dolgok rendesen a feje tetejére állítottak mindent...

Több helyen olvastam kritikaként, hogy a fordítás nem lett a legjobb. Én eredeti nyelven nem olvastam a könyvet egyébként tervben is volt, de végül maradtam az anyanyelvemnél, így nincs viszonyítási alapom ebben. Viszont Violet Xaden által adott beceneve nekem fura volt, tudom, hogy több volt, mint a Kicsike, ami a violent little thing fordulatból jött gondolom. Szerencsére a 2024-es, újított kiadásban már meghagyták a Violence nevet szimplán.

A könyv gördülékeny történet vezetést kapott. Néhol egy kicsit ellaposodott, de utána akkora lendületet vett az egész, hogy teljesen egyensúlyban volt a cselekmény. Nem volt váltott szemszög, Violet oldaláról láthattunk mindent. Kivéve, egyetlen fejezetet, ahol Xaden volt az elbeszélő. Őszintén, nem is hiányzott a több szemszögű elbeszélés, teljesen jól adott át így is mindent a regény. Viszonylag hosszúak voltak a fejezeteket, de annyira pörgött a történet, hogy észre sem vettem, úgy faltam az oldalakat. Hiába a közel 800 oldalas terjedelme, mindössze hat nap alatt sikerült befejeznem. Egyes fejezetek vége úgy lett alakítva a csattanókkal, hogy egyszerűen, ha le is kellett már tennem az e-könyv olvasót, folyamatosan a sztorin agyaltam, hogy vajon mi fog következni a továbbiakban. A legvégén a fordulat, hogy az iskolai feladatként kitalált harc élesbe váltott szerintem hatalmas tetőpont volt! De a legnagyobbat a könyv utolsó 3 mondata szólt…

„Nem félek attól, hogy keményen dolgozzak valamiért, főleg akkor nem, ha tudom, hogy milyen édes a jutalom. Inkább elveszítem ezt az egész háborút, mint hogy nélküled éljek, és ha ez azt jelenti, hogy újra és újra bizonyítanom kell előtted, hát legyen, megteszem. Nekem adtad a szíved, és én megtartom. – Az enyém már úgyis az övé, még akkor is, ha nem vallja be magának.”

Miután szerintem sikerült a blogom elmúlt 10 évének leghosszabb bejegyzését összehoznom ennyit tesz, ha elképesztően élveztem egy könyvet, ideje ténylegesen le is írnom, hogy ha eddig bárki is gondolkozott a Fourth Wing olvasásán, és elrettentette a téglányi mérete, NE habozzon! Hiszen egy olyan sztori bontakozik ki a könyv 796 oldalán át, ami magával ragadja az olvasót és észre sem veszed, annyira vészesen fogynak az oldalak. Ahogy befejeztem a könyvet, azon gondolkoztam, hogyan tudtam eddig ettől megfosztani saját magamat? Számomra annyira lendületes volt az egész, hogy nem tudom, mi fogja megugrani ezt a rgényt a 2025-ös évemben. Gyanítom, semmi. Minden esetre nincs megállás, hiszen vár rám a folytatás!

Jövök, Xaden Riorson!!

F.

Rebecca Yarros: Fourth Wing – Negyedik szárny

Negyedik szárny 1.

Kiadó: Rainy Days

Kiadás éve: 2023.

ISBN: 9789635802623

796 oldal

A húszéves Violet Sorrengail egész eddigi életében azt hitte, a történelem tanulmányozása lesz a feladata az Írnok Kvadránsban az imádott könyvek között.

Azonban az iskola vezénylő tábornoka – aki egyszemélyben a lány kőkemény anyja –megparancsolja, hogy Violetnek be kell lépnie a többszáz jelölt közé, akik Navarre elitjéhez, a sárkánylovasokhoz akarnak tartozni.

Ha mindenkinél kisebb és törékenyebb vagy, akkor csak egy hajszál választ el a haláltól… mondjuk azért, mert a sárkányok nem választanak ki „törékeny" embereket, hanem felperzselik őket.

Ráadásul, amikor kevesebb a kapcsolódni hajlandó sárkány, mint kadét, nem meglepő, hogy a többség szívesen végezne Violettel, hogy ezzel is növelje a saját esélyeit a sikerre. A többiek pedig azért ölnék meg, mert az anyja lánya; köztük van Xaden Riorson is, a Lovasok Kvadránsának leghatalmasabb és legkönyörtelenebb szárnyvezére is.

Violetnek minden ravaszságára szüksége lesz, hogy minden újabb napfelkelte életben találja.

Közben az iskola falain túl dúló háború egyre gyilkosabb, a királyság védelmét szolgáló erődítmények sorban elesnek, és egyre többen halnak meg. A helyzeten tovább ront, hogy Violet gyanakodni kezd, hogy a vezetés rettenetes titkot rejteget.

Barátok, ellenségek, szeretők. A Basgiath Hadi Iskolában mindenkinek határozott tervei vannak, mert ha valaki egyszer bekerül, onnan csak két kiút van: lediplomázni vagy meghalni.