Zenészekkel hat köteten át - sorozat értékelés

Nem tudom megmondani, hányadik alkalommal futok neki ennek a posztnak. Mindig írni akartam erről a sorozatról, hiszen nagyon kedves számomra mind a hat része, de sosem tudtam, hogyan álljak neki. Hogyan írjak hat könyvről? De most megpróbálom.

Leiner Laura könyvei valahogy rendszeres visszatérők a blogon, hiszen néha napján szükségét érzem annak, hogy beillesszem az olvasmányaim közé. Tudom, mindig kiemelem, hogy ennyi idősen így, közel a 30-hoz nem én vagyok a célzott korosztály. De annyira szeretem Laura írói stílusát, hogy bármikor veszem a kezembe egy-egy könyvét, garantáltan jól szórakozom és hangosan nevetek a sztorin.

Korábban mindkét Iskolák versenye trilógiáját kiveséztem itt, és talán a második trilógia jobban tetszett, mint az első. De van legalább egy olyan sorozata, amit eddig még nem vettem itt górcső alá, hiába a kedvencem az írónőtől. Valahogy nekem a Szent Johanna Gimi nem nőtt úgy a szívemhez, bár életem olyan szakaszában olvastam, ahol teljes mértékben azonosulni tudtam a szereplőkkel. Persze, ezeket a könyveket is kedveltem, főként az utolsó két részt, hiszen aktuálisan akkor érettségiztem, amikor a könyvben Reni osztálya is. De nálam a number one a Bexi sorozat.

Csak a sorozat második fele van meg a polcomon

Idén harmadik alkalommal vettem kezembe a folytatásos regényeket. Emlékszem, amikor 2014-ben megjelent az első rész, nem igazán keltette fel érdeklődésemet. Egészen a harmadik könyvig. Talán úgy vettem rá magamat az olvasására, hogy nem volt nagyon semmihez sem kedvem, gondoltam így adok egy esélyt neki. Időközben egy ismerősöm is beszélt a könyvekről, úgyhogy tényleg belekezdtem az olvasásába. Aztán megfogott. És végül a sorozatot beérve, az utolsó regényt már előrendelésben vettem.

Ez tényleg a legfurább lakóközösség - könyvértékelések

Colleen Hoover regényei évek óta szerves részét képezik a magánkönyvtáramnak. Magával ragadott a stílusa, így szépen lassan bővítettem a gyűjteményemet a műveivel, legyen az régebbi kiadás, vagy új megjelenés. Három évvel ezelőtt akadt a kezembe a Maybe Someday – Egy nap talán című könyve. Egy csodás történet volt az egymás iránti tiszteletről, az érzelmekről, a barátságról. Tavalyi évben a Könyvmolyképző Kiadó végre elhozta a regény folytatásait, így azonnal meg is rendeltem őket, de szokás szerint az olvasásuk váratott magára.

Gondoltam, a Briar sportolócsapatának történetei után kézbe vehetek egy újabb sorozatot, így kezdtem a fent már említett könyvvel az olvasást, csak hogy emlékezzek tisztán a történetre. Ezt követte a szösszenetnyi folytatás, a Maybe Not – Talán mégsem.

A könyv egyfajta kiegészítés a korábbihoz, hiszen két mellékszereplő, Warren és Bridget történetét meséli el. Warren nagyon szimpatikus karakter volt számomra az első részben, így kíváncsian vártam, hogy mit fog adni ez a sztori. Ebből megtudhattam, milyen okból került a lány Warren és Ridge lakásába. Hát, nagyon meglepett, és igazán felkeltette érdeklődésemet az a csavar. De valahogy sajnáltam, hogy a 120 oldal alatt kb. öt mondatban elrendezte az író, és csavarta meg az adott dologgal a sztorit. Igazán érdekes fordulatot adott volna az egész történetnek, mind az első résznek, mind a folytatásnak. Túl nagy spoiler lenne, miről is van szó, úgyhogy olvassátok el inkább! Nem értettem az első részben, hogy a lány miért ilyen rideg és Warren mégis miért vonzódik hozzá. Aztán kiderült, hogy mennyi mindenen ment keresztül Bridget, és szépen lassan nyílt ki a fiú számára, ezzel nagyon sok aranyos pillanatot bemutatva. És egy kicsit én is megkedveltem a zord természete ellenére. Warren kezdeti vonzalma később átalakult oda, hogy segítsen a lánynak érzelmeket megélni, így még jobban megkedveltem a karakterét. Reméltem, hogy a sorozat folytatásában ezt a vonalat viszi majd tovább az írónő!

A kihívás, amire senki sem számított - könyvértékelés

Korábbi bejegyzésben Elle Kennedy spin-off sorozatának harmadik részével foglalkoztam. Mivel tavaly év végén jelent meg a befejező kötet, így a karácsonyi ajándékaim közül egy már adta magát. Tavalyi év utolsó napjaiban nem sikerült A játszmát befejeznem, így az újévbe is a Briar hoki utánpótlás csapatával csusszantam át. Ezek után nem volt kérdés, hogy mi lesz az első olvasmányom teljes egészében, amivel 2023-as évet fogom indítani, hiszen szerettem volna már lezárni ezt a sorozatot. Bár ezzel annyira nem siettem, hiszen nagyon megszerettem a fiúk történeteit.

Ahogy az előző bejegyzésben is írtam, az írónő az utolsó részhez Conor Edwards számára ágyazott meg. Szimpatikus volt a srác a The Play-ben, így alig vártam, hogy mit fog tartogatni a The Dare – A kihívás. A korábbi regényekből kiindulva fel voltam készülve mélyebb háttér történetre a karakterek esetében, de itt annyira ezt nem kaptam meg. Viszont egy sokkal hétköznapibb dolgot - amivel valamennyire én is küzdök - elővett az író erre a könyvre, és ez nagyon meglepett!

Nem csak a jégen megy A játszma! - könyvértékelés

Tavaly, év eleji indításként kezembe vettem egyik kedvenc sorozatomat, még hozzá Elle Kennedy-től az Off-Campust. A Briar egyetem négy hokis srácának története akkor is elvitt magával, remek kezdése volt az évemnek. A spin-off sorozatának, a Briar U-nak akkor még csak két kötete volt kint, a másodikat 2021 őszén olvastam. Brenna és Jake történetét nagyon szerettem, egyfajta Rómeó és Júlia sztori volt, modern köntösben. Már ebben a kötetben felfigyeltem Hunter Davenport karakterére, izgalmasnak találtam, és nagy örömmel láttam, hogy a sorozat harmadik részének ő lesz a főszereplője.

A könyvet, ami The Play – A játszma néven jelent meg, novemberben szereztem be, és azóta halogatom, hogy olvassam. Pedig nagyon szeretem a hokis egyetemisták történeteit. Mivel karácsonyra megkaptam a sorozat befejező részét, gondoltam most már ideje lesz haladnom ezzel is. Úgy számoltam, hogy van rá esély, hogy 2022-es évbe a könyv még belefér, de nem sikerült ezt behozni, így átcsúszott az évkezdésre. De ez nem gond, hiszen egy remek sztorival indultam az újévnek!