Gondoltam, a Briar sportolócsapatának történetei után kézbe
vehetek egy újabb sorozatot, így kezdtem a fent már említett könyvvel az
olvasást, csak hogy emlékezzek tisztán a történetre. Ezt követte a
szösszenetnyi folytatás, a Maybe Not – Talán mégsem.
A könyv egyfajta kiegészítés a korábbihoz, hiszen két
mellékszereplő, Warren és Bridget történetét meséli el. Warren nagyon
szimpatikus karakter volt számomra az első részben, így kíváncsian vártam, hogy
mit fog adni ez a sztori. Ebből megtudhattam, milyen okból került a lány
Warren és Ridge lakásába. Hát, nagyon meglepett, és igazán felkeltette
érdeklődésemet az a csavar. De valahogy sajnáltam, hogy a 120 oldal alatt kb.
öt mondatban elrendezte az író, és csavarta meg az adott dologgal a sztorit.
Igazán érdekes fordulatot adott volna az egész történetnek, mind az első
résznek, mind a folytatásnak. Túl nagy spoiler lenne, miről is van szó, úgyhogy
olvassátok el inkább! Nem értettem az első részben, hogy a lány miért ilyen
rideg és Warren mégis miért vonzódik hozzá. Aztán kiderült, hogy mennyi
mindenen ment keresztül Bridget, és szépen lassan nyílt ki a fiú számára, ezzel
nagyon sok aranyos pillanatot bemutatva. És egy kicsit én is megkedveltem a zord természete ellenére. Warren kezdeti vonzalma később
átalakult oda, hogy segítsen a lánynak érzelmeket megélni, így még jobban
megkedveltem a karakterét. Reméltem, hogy a sorozat folytatásában ezt a vonalat
viszi majd tovább az írónő!
Egyelőre nem látom azt, hogy miért olyan fontos ez a könyv a
folytatás szempontjából, de menjünk is tovább, hogy minél hamarabb kiderüljön!
Hiszen már jó ideje várom, hogy olvashassam a Maybe Now – Talán most regényt,
de direkt bevártam a másfeledik annyira fura nekem, amikor így jelölnek egy
könyvet részt, hiszen mindenhol azt olvastam, hogy kiakadtak az olvasók, amiért
nem követte a kiadó a megjelenési sorrendet a könyvek kiadásában.
A könyv fülszövege nem volt igazán tartalmas, így nem tudtam nagyon, mire számítsak. Ezért meglepetésként ért, hogy rögtön Maggie szemszögéből íródott az előszó. Érdekes vérfrissítés volt ez a sztorinak, hogy nem csak Ridge és Sydney oldaláról láthattam a dolgokat, hanem Maggie gondolatait is megismerhettem, majd általa egy új szereplőt is, Jake-et. Sőt, a regény első harmadáig voltam úgy, hogy a lány cselekményszála jobban érdekelt, mint az eredeti főszereplőké.
A történet onnan folytatódik, ahol korábban abbamaradt: Sydney
és Ridge teljes komfortban élik kapcsolatukat, Warren és Bridget viszonya még
mindig nagyon furcsa, de aranyosak a maguk módján. Viszont van egy kérdőjeles
dolog az egészben: hogyan fog Syd és Ridge harmonikus kapcsolatába beleférni
az, hogy Maggie segítségre szorul állapota miatt néha? Ez jól volt árnyalva a
könyvben, Sydney-ben nagyon sok kérdést és érzelmet – köztük a féltékenységet
is - felvetett, amit aztán egy nagyon meglepő módon tudott rendezni a
későbbiekben. Sydney-ék párosánál sokszor éreztem azt, hogy már túl sok ez a
hatalmas harmónia kettejük között, és ekkora rózsaszín köd és egyetértés,
valamint megértés nem létezik. Ezért jött úgy le nekem, hogy Maggie oldaláról
valósághű volt az érzelmi kavalkád. Szerintem nagyon jó volt azt látni, hogyan
éli meg a mindennapjait betegségével, milyen érzelmi hullámvasúton is ül
valójában. Őrlődött, hogy mihez kezdjen úgy, hogy már nincsenek együtt Ridge-dzsel,
de gyakorlatilag rajta és Warren-en kívül nincs senki más, akire számíthatna,
ha baj van. Ebből adódott egy nagyobb konfliktus, ahol szerintem kicsit túl is
lőtt a lány a célon…
Az összetűzésük után merült fel bennem először, hogy olyan a
valóságban aligha létezne, hogy egy lány elnézi a barátjának, hogy csettintésre
ugrik az exéhez, akivel később egy ágyban is alszik hiába a segítő szándék, és
a friend zone. De amikor leültek tisztázni a helyzetet, még inkább kiborultam,
hogy ilyen aztán már tényleg nincs!! Spoiler következik, úgyhogy jelöld ki a
sorokat, ha olvasni szeretnéd: álmomban nem gondoltam volna, hogy az fog
felmerülni, hogy Warren kvázi beköltözteti magukhoz Maggie-t. Ki az, akinek ez
beleférne, baráti segítség és viszony ide vagy oda? Oké, hogy átmenetileg, de
ezért nekem az ott már sok volt. Spoiler vége.
A végére, ahogy visszatért Maggie kapcsolatáról szóló szál,
és Jake nézőpontja is, örültem, hiszen az orvos srác részei nekem egyfajta
fűszerezését adták a sztorinak. A lezárás is aranyos volt részükről, de a
többiekéről valahogy elhamarkodottnak és összecsapottnak éreztem…
És valószínűleg emiatt is vannak kettős érzéseim az egész
könyvvel kapcsolatban. Warren és Bridget szösszenete jó kis kiegészítése volt
az eredeti résznek, de egyelőre úgy érzem, hogy a második könyvet nem feltétlen
kellett volna kiadni. Inkább Maggie és Jake történetének állt volna jól a
novella szerintem, mert valahogy ezt a könyvet Ridge és Syd tökéletes és
elfogadó kapcsolata számomra unalmassá tette. Nem pörgött úgy, ahogy vártam.
Aranyos részek voltak, amikor együtt voltak és dalokat írtak, ezzel megtartva
az első regény varázsát. De ezen kívül nekem túl sok volt már ez az extra
megértés mindenki felé. Összességében kellemes kikapcsolódást nyújtott ez a
rész is, de az első rész élményét nekem nem tudta hozni.
Igaza volt Warren-nek, amikor az első részben azt mondta Syd-nek, hogy:
Üdv a világ legfurcsább lakóközösségében.
Hát, a második résznél nyert
értelmet ez a mondat úgy igazán!
De még mindig nem értem, miért volt olyan elengedhetetlen
Warren és Bridget novellája ehhez a könyvhöz!!!
F.
Aki szenvedéllyel képes gyűlölni, az a szerelemben is
szenvedélyes lehet?
Amikor Warren megtudja, hogy női lakótárs költözne hozzájuk,
kapva kap az alkalmon. Izgalmas lehetőségnek ígérkezik.
Vagy talán mégsem.
Főleg, mivel a jövevény az elsőre ridegnek és számítónak
tűnő Bridgette. A kettejük közti feszültség egyre erősödik, az indulat a
tetőfokára hág, míg végül már alig bírnak egy helyiségben megmaradni. De
Warrennek van egy elmélete Bridgette-ről: aki ilyen szenvedéllyel képes
gyűlölni, az a szerelemben is éppilyen szenvedélyes lehet.
És ki máson tesztelhetné legjobban az elméletet, mint saját
magán?
Vajon Bridgette hajlandó közel engedni magához Warrent, és
végre megismerni az igazi szerelmet? Talán.
Vagy talán mégsem.
Mi a fontosabb: a barátság, a hűség vagy a szerelem?
Colleen Hoover és Griffin Peterson együtt visszarepítik az
Egy nap talán rajongóit Ridge Lawson és Sydney Blake zenés világába.
Maggie is ott lesz.
És Warren és Bridgette.
A regény a New York Times bestseller Egy nap talán
folytatása.
Tedd teljessé az élményt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése