2019. január 26., szombat

Tükör önmagunk elé - könyvértékelés


Emlékszem, talán egy könyv áruház hírlevelében tűnt fel először ez a könyv, tavaly valamikor. Megfogott a sárga borítója, a fekete mintával, na meg az írója. Cara Delevingne neve nem épp az irodalmi mélységekből ismerős senkinek sem, és bevallom őszintén, számomra sosem volt szimpatikus a lány főleg a szemöldöke. Aztán a fülszövege alapján úgy gondoltam miért ne adhatnék a könyvnek esélyt, nem hangzik rosszul a történet. Többször is gondolkoztam rajta, hogy ideje lenne beszerezni, de valahogy mindig halogattam. Aztán karácsonyra kaptam egy nagyobb könyvutalványt, amit 4 könyvre váltottam be, és köztük volt a Mirror Mirror is. Amit egyébként Cara nem egyedül írt, hanem Rowan Coleman közreműködésével.


A borító sárga színe mellett a mintára is szánnék pár mondatot. Nem tudom ki tervezte, de nagyon király. Elsőre nem tűnt fel a fekete sávba írt szöveg, csak miután harmadik alkalommal vettem kezembe olvasni a könyvet, akkor tanulmányoztam át. És azt hagyjuk meg, hogy a modell neve nagyobb betűkkel már kb. nem is szerepelhetett volna a fedlapon.


A fülszöveg alapján arra számítottam, hogy a barátok közösen próbálják majd megoldani a felmerült problémát, ami egy nyomozásba torkollik. Ehhez képest egy elég eltérő sztorit kaptam, ami egyáltalán nem volt baj. Adott négy fiatal, akik különböző családi háttérrel rendelkeznek, mindegyikőjüknek megvan a maga keresztje. Alapítottak egy zenekart, ami egyben szövetségüket is jelentette. Naomi eltűnésével minden szétesik. Ahelyett, hogy együtt oldanák meg, egyre jobban szétszakadnak, és a főszereplő, Red, szinte magára számíthat, aztán az eltűnt lány testvérére.

Őszintén, úgy a regény kétharmadáig éltem abban a hitben, hogy Red fiú…. Volt utalás a megváltozott külsejére, de egyszerűen nem tudtam levenni, hogy most akkor mégis mi van. Aztán amikor volt egy megmozdulása, és utána önvádaskodásában arról elmélkedett, hogy lehetne kivasalt hajú, sminkelt lány, akkor esett le a nyilvánvaló. Utána pedig Amy-nek szólították, úgyhogy még nyilvánvalóbb volt, hogy Red amúgy lány. Azért nem értettem, mert végig éreztem, hogy nem tudja eldönteni melyik barátnőjéhez vonzódik. Félreértés ne essék, semmi bajom ezzel, sőt örülök, hogy ilyenről is olvastam.

A regény eleje kissé döcögősen indult, de ahogy egyre jobban elsüllyedt Red a titkokban, úgy vált egyre izgalmasabbá. Nem csak a saját élete vetett rá árnyékot, hanem barátai is benne voltak a pácban elég rendesen. Naomi nővérével olyan dologra jöttek rá, ami nagyban segítette őket hozzájutni a megoldáshoz. Amira nem igazán számítottam. Szóval azért voltak benne meglepetések.

Most pedig ide beszúrok egy spoilert, direkt fehér betűkkel, ha látni akarod, jelöld ki a szöveget! Nem akarom lelőni a poént direktbe, hátha valaki elolvasná a könyvet.
Én valahogy Red feltételezései alapján azt gondoltam, hogy az apja keze lesz a dologban, aztán amikor kiderült, hogy a kedves, mindenkinek segítő, őket pátyolgató Mr. Smith tanár úr volt az, akkor azért úgy meglepődtem. Annak ellenére, hogy elég nyilvánvaló volt, ahogy bánt a srácokkal. Majd beugrott a Life is Strange című játék. Abban volt hasonló eset, amire a játék során rá kellett jönni… Lehet Delevingne is játszott ezzel, onnan jött az ötlet? Spoiler vége.

Sajnálom, hogy ez a mű anno nem kapott nagyobb visszhangot, Molyon is mindössze 20 értékelés van a könyvről. A regény olyan helyzeteket jelenít meg, ami a mai világban egyáltalán nem áll messze a fiataloktól… A különböző családi hátterek a srácoknál, önmaguk és identitásuk keresése, a megítélésük csak pár dolog a történetből, amivel a szereplőkön keresztül foglalkoznak. Szerepet kap benne a közösségi média is, és annak hatása, ami hát az életünk része a 21. században. A két író ezek mellett olyan nyelven alkotta meg a könyvet, ami a fiatalok számára könnyen emészthető. Mai tinédzserekről szól, mai tinédzsereknek. És ez így van rendjén.

Összességében én csak annyit tudok írni, hogy egyszer mindenki adjon egy esélyt ennek a könyvnek. Megéri. Nyilván, más írók is foglalkoznak a fiatalokat érintő dolgokról, például Leiner Laura, és az ő könyvei ennél jóval népszerűbbek. De ezt a könyvet se kell elhanyagolni. Az elején Cara miatt nem igazán volt sok elvárásom a sztoritól, de olvasás közben túlszárnyalta mindazt, amit én vártam vele szemben. Ez kellemes meglepetés volt.

És ki tudja. Ha lesz Red, Nai, Rose és Leo történetének folytatása, lehet azt is elolvasom.

F.

Cara Delevingne – Rowan Coleman: Mirror Mirror
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2018.
362 oldal

Red, Leo, Rose és Naomi nehezen találják a helyüket. Red anyja alkoholista, az apja pedig alig van otthon. Leo bátyja folyton zűrös ügyekbe keveredik. Rose a bulizásba és a pasizásba menekül egy múltbéli trauma elől. Naomi néha elszökik otthonról, hogy megtapasztalhassa a szabadság ízét.
A négy elveszett lélek szövetséget köt egymással és a zenével: megalakítják Mirror, mirror nevű zenekarukat, és létrehoznak maguknak egy új családot.
Aztán Naomi megint elszökik, és félholtan kerül elő a Temzéből. Az életéért küzd, a rendőrség pedig öngyilkossági kísérletnek tekinti az ügyet. A csapat nem érti, mi történt a barátjukkal, és miért nem vettek észre semmit a látszólag életvidám Naomin. Lehet, hogy nem is ismerték őt valójában? Egymást vajon mennyire ismerik?
De amikor már több nyom is arra utal, hogy Naomival valami egészen más történt, a csapat mozgásba lendül. A nyomozás során azonban mindnyájukról sötét titkok derülnek ki, amely megrendíti az addig sziklaszilárdnak hitt barátságukat. Semmi nem lesz már olyan, mint régen, mert, ha egy tükör egyszer eltörik…
Cara Delevingne világhírű szupermodell és színésznő saját generációja hangján mesél a felnőtté válásról, önmagunk megtalálásáról, barátságról, árulásról, és arról, hogy semmi sem az, aminek látszik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése