Az élet tényleg Nem egyszerű - könyvértékelés

Ahogy a legtöbb könyvmolynál, úgy nálam sem múlhat el úgy karácsony, hogy ne lapulna legalább egy kötet a karácsonyfa alatt. Amikor megláttam, hogy Leiner Laura új könyvet tervez kiadni, és elolvastam a tartalmát, éreztem, hogy na EZ tényleg az én regényem lesz! Ugyan az írónő műveire egyfajta komfort könyvekként tekintek, aztán valahogy mindig megcsap az érzés, hogy én ebből már kinőttem. Hiszen Laura remekül ért a tinédzserek nyelvén, és a problémáikkal foglalkozó történeteket ír meg. Nem mindig tökéletesen leszögezném, hogy ez az én véleményem!!, de tagadhatatlan szerintem, hogy sok fiatalt ér el regényei által, és nem egyszer olvastam már véleményként, hogy miatta szerették meg az olvasást, vagy épp szoktak rá vissza.

Az utolsó könyve, a 40 nyári nap után úgy éreztem, hogy kellene valami más tőle. Aztán jött a Nem egyszerű, ahol már huszonévesek a főszereplők, a felnőtt életük épp hogy elkezdődött, annak minden nehézségével együtt. Azért néhány elvárásom volt a történettel kapcsolatban, de azt borítékoltam magamnak, hogy remekül fogok szórakozni.

Ebben az esetben az író a könyvkiadás világába kalauzolja el olvasóit. Érdekes a téma választás, nekem nagyon bejött! Bár nem igazán éreztem azt, hogy nagyon mélyen elmerült volna a regény az ezzel kapcsolatos részletekben, de azért megmozgatta érdeklődésemet a munkakör. Iza a Lectura kiadónál dolgozik, épp kezd a saját lábára állni új albérletében. Szerencsére nincs teljesen egyedül, barátai mellette állnak: gyerekkorából ott van Dávid, aki által a kiadóba került és segítik egymást munkájukban, és ott van Hajni, aki Izával szemben ülve dobja fel a dolgos hétköznapokat a kiadóban, valamint az irodán kívül is.

A cselekmény alapjául szolgál egy híres színész, Király Csanád memoárjának kiadása. Mindenki a Lectura kiadóban erre pályázik, hiszen Csanád a nagybetűs SZTÁR számukra amint megjelent a srác, minden lágy átvedlett eszetlen rajongónak, végül egy apróság miatt Izabella ölébe hullik az életrajzi könyv szerkesztésének lehetősége. Amivel kezdetét veszi az őrület, hiszen az új albérletének problémái és a lakók ellenszenve mellett mindennapjait kitölti, hogy az elfoglalt filmcsillag után loholjon az egyes fejezetek miatt. Ahogy haladtam a könyvvel, úgy egyre jobban éreztem, hogy Csanád karakterét valahogy többnek szánta Laura, mint ami lett végül. Fel-feltűnt a regényben, mindenki imádta, mindenki odavolt érte, de nem lett akkora durranás a srác. A fejezet részek szerintem jól sikerültek, nekem legalábbis tetszettek Csé leírásai egy-egy szerepéről, de ennél többet nem adott. Érdekes karakter lett volna, de végül nem lett az.

Hajni volt a színfoltja a történetnek, hiszen ő az az életművész, aki ha kell, kempozik, jógázik, utána társastáncra megy, vagy fejen állva pörög, mellette a munkájával nem igazán halad, és csak úgy van a kiadóban. Ugyan sokat nem rakott a cselekményhez, de én jókat szórakoztam rajta, és nem egy gesztusa volt, amiből látszott, hogy igazi barátja lett Izának.

Romkomként volt definiálva a könyv a fülszövegében is, de én a romantikus részét nem igazán érzékeltem. Oké, az megvolt, hogy Izabella későn érkező, és önzetlen módon elnyomta a saját érzéseit, csak azért, hogy gyerekkori barátja boldog legyen. Viszont én annyira elhanyagolhatónak éreztem így az egészet, főleg, hogy az utolsó oldalakban mondták ki nyíltan, mi a helyzet. Már az elején sejthető volt a végkifejlet, ugyan jött egy-egy pillanat, amikor azt mondtam, hogy áh mégsem, de végül igazam lett. Dávid volt az a karakter, aki főszerepben volt, de hidegen hagyott a személye. Felettébb zavaró volt nekem, hogy mindig úgy hivatkoztak rá, hogy Iza és Dávid együtt léteznek, hiába nincsenek együtt, amúgy miért nincsenek? Már unalmassá vált, hogy Hajni és Iza is ezerszer elismételte, hogy Dávid mennyire független, megvannak a kis dolgai, hagyni kell neki teret, és mennyire jó. Ugyan nem erre épített a könyv, de én valahogy keveselltem, amit megtudhattam róla, ezért sem bírtam úgy megkedvelni.

Egy-két helyen egy kicsit kevéskének éreztem a könyvet, de egyébként ismét jól szórakoztam rajta. Szerintem jól áll az írónőnek, hogy idősödtek a karakterei, túlmutatva a tinédzserek problémáin, és azon, hogy bulizni nem menő, vagy a közösségi média rossz, ha túltolod a használatát. Ugyan kicsit idegen volt számomra több trágár szót olvasni egy Laura regényben, nem, nem emiatt éreztem azt, hogy idősödtek a szereplők, de ettől eltekintettem. A stílusa szokásosa vitt magával, a hosszabb fejezetek ellenére is gyorsan haladtam vele. Úgy gondolom, hogy ebbe a könyvbe pont olyan hibák kerültek, ami egy új irányt nyitó regényben elférnek. Bízom abban, hogy elkezd kacsintgatni az írónő ilyen típusú karakterek, történetek felé. Ugyan számomra elképzelhetetlen, hogy Leiner Laura elengedje az ifjúsági regények műfaját, de kifejezetten jó, hogy néha ilyen könyvek is kerülnek a repertoárjába!

F.

Leiner Laura: Nem egyszerű
Kiadó: Laulin Kft.
Kiadás éve: 2023.
416 oldal

A huszonhárom éves Iza szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál, és a nagy lehetőséget várja, ami váratlanul az ölébe hullik, amikor ráosztják napjaink legnépszerűbb színészének memoárját.

Csakhogy a kézirat még nem készült el, így Izának fejezetenként kell megszereznie az elfoglalt színésztől, miközben az élete éppen minden más területen is kaotikussá válik: a határidővel való versenyzésen túl kénytelen megküzdeni az új albérletében rászakadó pech-szériával, a szülei állandó aggodalmával, valamint a legjobb barátja friss kapcsolatával, ami nem várt érzéseket ébreszt benne. Iza nem tehet mást, mint sodródik az árral, ahol az életművész barátnőjén kívül már csak egy plakátba kapaszkodhat.

Munka, barátság, szerelem és rengeteg könyv Leiner Laura új, huszonévesekről szóló romkomjában.