Egymillió gondolat - könyvértékelés

Egy nyári este a Tiktokot pörgetve szembe jött velem egy könyv. Többször is. Nem igazán találkoztam még Monica Murphy könyveivel (utólag jöttem rá, hogy mégis, csak akkor nem hozzá kötöttem azokat a regényeket), de borzalmasan megfogott magának a regény borítója, valamint a szép, éldekorált kiadása.

Ahogy néztem, nagyon felkapott lett az Egymillió csók egy életen át. Akkor beleolvastam a fülszövegébe, és éreztem, hogy ez már jócskán nem az én korosztályomat célozza elsődlegesen. De egyszerűen a gyengéim a gazdag kölykök drámázása és bimbódzó románca – akár egyetemi, akár középiskolai berkekben -, így pont én nem tudtam kihagyni, hogy ne szerezzem meg a regényt!

Nagyjából volt elképzelésem mit is fogok kapni a könyvvel ténylegesen. Sőt, valahol izgalommal is fogott el, viszont nem álltam neki azonnal az olvasásának, és mindig más irányba indultam el. De gondoltam remek kezdése lesz a 2024-es évemnek ez a terjedelmes mű. Ami szerintem egyáltalán nem lenne több mint 500 oldal, ha máshogy tördelték volna. Ez gondolom az élfestés miatt alakult így, vékonyabb könyvön nem mutattak volna igazán a csók nyomok.

A Lancester Gimnázium gazdag családok sarjait fogadja, Wren Beaumont családja is tehetős. Viszont a lány közel sem képviseli ezt a gazdag, pökhendi stílust, sőt, mi több, tisztasági fogadalmat tett az apjának?????, és közben kortársainak prédikál ennek helyességéről. Már itt egy icipici ellenérzet kezdett bennem kialakulni vele szemben, de a történet végére ez már egész nagy érzésre nőtte ki magát… Illetve számomra az is furcsa volt, hogy nézetei ellenére ennyire követik diák társai. Az első fejezetben Crew Lancester szemszögéből láthatjuk a lányt, aki meglehetőségen feni a fogát rá: nem titkolt célja, hogy az ujja köré csavarja a szende szűz diáklányt, és megrontsa.

Wren tartja a távolságot Crew-tól, hiszen első benyomásra teljesen más értékrendet képviselnek, illetve számára ellenséges a fiú viselkedése. Egyáltalán nem lepett meg, hogy közös pszichológiai projektet kap a két diák, ezáltal elkezdik egymást jobban megismerni, talán túlságosan is jól. A lány ellenséges érzelmei szépen lassan alakulnak át kíváncsisággá, majd barátsággá, és ezekből építkezik Crew, viszi tovább a kis úton, amit eltervezett a lánynak és magának. Wren folyamatosan emészti magát azzal, hogy mit tesz helyesen és mit nem, hiszen ujján ott a tisztaságot jelképező gyűrű, amely állandóan apjának tett ígéretére emlékezteti. Számomra ez az egész túlzás volt, hiszen egy, még gyermekként elkövetett botlás miatt büntette éveken át lányát az apa. Valahol megértem, hogy csak féltés miatt volt, de túlreagálta az egészet, mindemellett folyamatosan lelkifurdalást keltett a 18 éves kamaszban, ha önálló döntést hozott. A könyv végére csapott át ez igazán negatív irányba, és nyert minden értelmet. Elég toxikus családképnek láttam az övükét, akárhányszor az apjával történő telefonhívásról olvastam…

Őszintén megmondom, néha soknak éreztem a középiskolás drámát. A diáklányokat molesztáló irodalom tanár jelenség elcsépeltnek is hatott, de valahogy ebben az egész Lancester Gimi káoszban elfért. A karaktereket a végére kedveltem meg valamennyire. Wren engem idegesített, nekem túlzás volt ez a szent szűzi kép, amit magáról láttatni akart, közben meg az első adandó alkalommal dobta a textilt Crew-nak. Borzasztóan naiv volt mindvégig, Crew noszogatása kellett ahhoz, hogy átlépje a határait, hogy végre éljen és kilásson apuci féltő béklyói alól, amiben közel hat évig ringatta magát, hogy ez rendben van. Visszás volt számomra, hogy ő prédikált a tisztaságról a lányoknak, aztán szépen ítélkezett mindenki felett, aki haladt az életével tinédzser évei alatt, és nem követte vakon a szabályokat. Crew meg tényleg egy s*ggfej, illetve erősen birtoklási vággyal van Wren iránt, de a végére voltak azért romantikus lépései felé. Azt viszont sajnáltam, hogy rá nem szentelt többet az író, és mutatta be jobban a családi életét, ha már Wren ekkora hangsúlyt kapott.

A fent említett negatív érzések ellenére is vitt magával a könyv. Ugyan a rá irányuló hype szerintem túlzás, de ettől eltekintve nem egy rossz regény olvastam már ennél rosszabbat is. Hat könyv szerepel a sorozatban, de nem kapcsolódnak egymáshoz, így nem feltétlen fogom olvasni a többit is. Viszont karácsony előtt jelent meg egy kiegészítő novella ehhez a részhez, azt valószínűleg el fogom olvasni. A tini drámákat pedig ideje meghagynom a korosztályának. Vagy mégsem?

És egy plusz érdekesség: az író által írt köszönetben megemlíti, hogy a könyv címét adó, és a regényben szereplő festmény valóban létező alkotás.

F.

Monica Murphy: Million Kisses In Your Lifetime – Egymillió csók egy életen át

Kiadó: Rainy Days

Kiadás éve: 2023.

572 oldal

Wren Beaumont-ról sok mindent elmondható.

Gyönyörű. Okos. Édes. Ártatlan.

Az elit Lancaster középiskolában imádják a lányok. Mindenki a barátnője akar lenni. Csak én látok át rajta.

Egy elnyomott kis szüzecske, aki olyan erősen fojtja el az érzéseit, hogy majd' szétrobban. Azt képzeli, valamennyiünk felett áll.

Még felettem is.

Nem kellene vonzódnom hozzá. Nem a zsánerem.

Amíg aztán egyszer az órákon közös munkára nem kényszerülünk, és rá nem jövünk, hogy több bennünk a közös, mint eredetileg gondoltuk. És nem telik el sok idő, hogy a megszállottja legyek. Bármit megtennék ezért a lányért, hogy belém szeressen.

Bármit.