Tavaly szeptember környékén
olvastam el a Grey-t, amit eléggé
halogattam, pedig szabályosan olvastatta magát a könyv. Akkor nagyon felcsigázott
a folytatása, amire azért várni kellett, de február első hetében elérkezett a
várva várt pillanat: kezemben tarthattam E.
L. James új könyvét, a Sötétet.
De itt álljunk is meg egy
pillanatra. Kellemes meglepetés volt, hogy a 13-i megjelenés helyett már 8-án
megkaptam a könyvet, ami hát derült égből villámcsapásként ért. De amin már
előjegyzéskor fent akadtam, az a cím volt. Miért kellett a Darker-t
lefordítani? Ennyi erővel az előző részt is fordíthatták volna Szürkének. Nem
tudom, hogy itt Grey nevéhez ragaszkodtak inkább, vagy csak simán hagyták, és
követték a Szürke ötven árnyalatára utalva az előző vonalat. Igazából kár is
ezen ennyit pörögnöm, nem változtat szerencsére a könyv beltartalmán.
Az előző könyv a szemszög
váltásnak köszönhetően több lett annál, mint amit a Szürke ötven árnyalata
sztori adott nekem. Én azt a könyvet egyenesen untam, de a Grey annyira máshogy
adta vissza, hogy csak úgy faltam a lapokat. Mivel a második könyvet már
kedveltem, hiszen az túlmutatott a szexualitáson, és egyéb történések is voltak
benne, izgatottan láttam neki a Sötétnek.
Pontosan három éve olvastam
utoljára a Sötét ötven árnyalatát. Ahogy elkezdtem a regényt, valahogy egy-két
rész teljesen homályos volt számomra, és nem igazán emlékeztem rá vissza. Nem
tudom, lehet ez csak a gyatra memóriámnak köszönhető, de nekem olyan érzést
adott vissza az első fejezet eleje, mintha az eredetileg a második könyvben nem
szerepelt volna, vagy máshogy jelent meg. Javítsatok
ki, ha tévedek! Igazából mivel ismertem a történetet, nagy meglepetést
nem okozott a könyv, ennek ellenére ez is olvastatta magát velem.
Mint azt ahogy fent írtam, ebben
a részben már voltak történések a szexen kívül. Mindig is érdekelt, hogy Leila
felbukkanása Anastasia lakásán milyen érzéseket váltott ki Grey-ből, mi zajlott
ott le pontosan, hiszen Ana besokallt és inkább durcáskodott egyet
Christian-nal, és ha jól emlékszem ez pontosan nem derült ki legalábbis bennem mindig kérdőjel volt ez
a rész. Nos, itt végre választ kaptam a kérdéseimre! És persze ott van
a helikopter lezuhanása is. Tetszett, hogy ebből a szemszögből nyilván bővebb elmesélést
igényelt a zuhanás és körülményei. A kivitelezés szerintem nagyon jó lett, a
kézenfekvő megoldással együtt. Természetesen a legvégén lévő történések mellett
sem lehet elmenni szó nélkül. Elena vs. Anastasia szópárbaj Christian
születésnapi buliján ebből a szemszögből is remek volt. Mondjuk abban a
szituációban abszolút Grace vitt mindent! Ez a könyv még jobban visszaadta Grey szárnybontogatását érzelmi téren. Az előzőben mutatott fejlődését még inkább tovább vitte, így még jobban kiforrt érzelmileg, mind Ana, mind a családja felé.
Viszont szeretnék megemlíteni
egy-két dolgot a könyv „formai” kivitelezésével kapcsolatban. Ahhoz képest,
hogy mindössze öt napot ölel fel, bőségesen lett kifejtve. Ez nem jelent
problémát, hiszen ahogy említettem, falni lehet az olvasmányt. Viszont a
fejezetek elég hosszúak lettek. Volt, hogy leültem este, mondván elolvasok egy
kicsit, és egyszer csak arra eszméltem, hogy este fél 11 van, majd
realizáltam, hogy 110 oldal volt az az egy fejezet! De hát ilyen a könyvmolyok élete, nemde? Kiemelném, hogy ezt
nem panaszként írtam, csak úgy említés szintjén. A fordítás pár helyen lett
szerintem elhibázva, minimális gépelési hibákkal megtűzdelve, de az egy ilyen
terjedelmű könyvnél elenyésző. Viszont engem személy szerint kiakasztott a csocsi!!!
szó használata. Most komolyan, Ötven szájából ez hogy hangzik már?? Oké, hogy
Ana mellett már enged a szigorból, de na… És a szex jelenetek kifejtésénél a belenyomakszom?
Adott egy túlfűtött, erotikus jelenet, és akkor puff, belenyomakszom. No way. Nyilván ez csak az én
véleményem.
Ahhoz képest, hogy úgy indultam
neki a könyvnek, hogy nem tudom miben lesz másabb az elsőtől, meg hát ismerem a
történetet is, ismét le lettem kenyerezve. Azt tudom még mondani, hogy remek
kiegészítése a Sötét ötven árnyalatának, hiszen itt még inkább kiéleződik az
„oda-vissza” dolog, még jobban átjönnek azok a szituációk, amiket Ana megélt
Grey mellett. És szerintem így érdekesebbek is. Szóval, ajánlom, hogy úgy
olvasd, hogy olvastad már az eredeti könyvet. Az első könyvnél annyi szerencsém
volt, hogy én későn olvastam a megjelenéshez mérve, így mindössze
pár hónapot kellett várnom a folytatására, nem pedig három évet, ahogy az az eredeti megjelenés esetében volt. De remélem itt nem lesz ugyanaz a szituáció és nem kell várni éveket a befejezésre. És számomra a harmadik könyv lesz a legjobb remélem, ugyanis mindenhogy azt szerettem a legjobban.
Egyébként, ahhoz képest, hogy már
egy hete végeztem a könyvvel és azóta ülök ezen a poszton, elég hosszú lett…
F.
E. L. James: Sötét – A sötét
ötven árnyalata Christian szerint
Darker
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft.
Kiadás éve: 2018.
695 oldal
„A múltam és a jövőm
összecsapott.”
A sötét ötven árnyalata pusztító
szenvedélyét, kínzó gondolatait, fájdalmas vívódásait és gyötrő vágyait ezúttal
Christian Grey szemszögéből ismerhetjük meg.
A perzselően érzéki affér
szívszakadással és vádaskodással ér véget, de Christian Grey sehogy sem tudja
kiverni fejéből Anastasia Steele-t. Elhatározza, hogy visszaszerzi, azért
igyekszik elnyomni magában a sötét vágyakat és az uralkodási kényszert, és
egyenrangúként szeretni Anát.
Ám a gyerekkorában átélt
szörnyűségek még mindig kísértik, Jack Hyde, a simlis főnök pedig magának
akarja megkaparintani Anát. Segíthet-e dr. Flynn, Christian pszichológusa és
egyben bizalmasa, hogy legyőzze a múlt démonjait? Vagy a csábító Elena és a
megszállottan ragaszkodó Leila nyer a végén?
És ha Christian mégis
visszahódítja Anát? Vajon sikerül feldolgoznia a lelki traumákat, hogy
megtarthassa a lányt?
Az Ötven árnyalat-trilógia
világszerte 150 millió példányban kelt el, ez a könyvkiadás történetének eddigi
legsikeresebb sorozata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése