Kicsit későn érkező vagyok, mert ez az olvasmányom még az előző évről maradt. 2020-as évet nálam egyértelműen Colleen Hoover uralta, hiszen összesen hét darab könyvet olvastam el tőle. Nyáron jelent meg fordításban számunkra az új regénye, ami a Verity címet viseli. Felkeltette érdeklődésemet a tartalma, így nem volt kérdés, hogy előrendelem a Könyvmolyképző oldaláról a könyvet. Amikor megérkezett gondolkoztam rajta, hogy melyik könyvet olvassam, végül egy másikat választottam, aztán minden más könyvbe előbb belefogtam, mint ebbe. De nem baj, hiszen így megmaradt a tavalyi év végére nekem.
Pár értékelés foszlányba belefutottam, de nem akartam nagyon
olvasgatni, hiszen nem akartam lelőni a poént saját magam számára. Egyöntetűen
olvastam másoktól, hogy merőben más, amit megszokhattunk az írótól. Colleen most a romantikus és szívfacsaró
történetek után nyitott egy új műfaj felé, ami a thriller. Eddig összesen két
ilyen típusú könyvet olvastam, egyik sem nyert meg igazán. Egy icipicit
fenntartásokkal álltam a könyvhöz, ám nem az író miatt, hanem csakis a korábbi tapasztalataim
miatt. Hiszen tudtam, hogy egy CoHo könyvvel nem tudok mellé nyúlni.