Pár értékelés foszlányba belefutottam, de nem akartam nagyon olvasgatni, hiszen nem akartam lelőni a poént saját magam számára. Egyöntetűen olvastam másoktól, hogy merőben más, amit megszokhattunk az írótól. Colleen most a romantikus és szívfacsaró történetek után nyitott egy új műfaj felé, ami a thriller. Eddig összesen két ilyen típusú könyvet olvastam, egyik sem nyert meg igazán. Egy icipicit fenntartásokkal álltam a könyvhöz, ám nem az író miatt, hanem csakis a korábbi tapasztalataim miatt. Hiszen tudtam, hogy egy CoHo könyvvel nem tudok mellé nyúlni.
A történet indulása is már elég „sötétre” sikerült. A főszereplő, Lowen szemtanúja lesz egy balesetnek. A
szerencsétlen indulás után kap egy jó hírt, ami alapján elnyert egy munkát: a
híres írónő, Verity Crawford sorozatán
dolgozhat, mint társíró. Az írónő férje ajánlja fel, hogy költözzön be addig a
házukba, amíg át tudja tanulmányozni a rengeteg kéziratot az írás határidejének
betartásához. Ám a sorozat kéziratai helyett egy teljesen más dologra bukkan Lowen.
Egy olyan önéletrajzra talál Lowen,
amiben Verity részletezi a
kapcsolatát férjével, valamint leírja, hogyan viszonyult gyermekeik
érkezéséhez. Csak úgy, mint Lowen-t,
engem is rabul ejtett a kézirat. Ahogy a szereplő nem bírta megállni az
olvasást, és a kíváncsisága vezérelte, úgy én sem bírtam letenni a könyvet.
Brutális őszinteséggel mesélte el az írásaiban Verity, hogy mit érzett és milyen szörnyű tetteket eszelt ki,
valamint vitt véghez. Nagyon sokszor fogtam a fejem, vagy jajdultam fel
hangosan az olvasottak után, annyira megrázó volt. Mindemellett nem tudtam a
történet alakulását sem csak úgy ott hagyni a könyv letételével, hiszen annyira
izgalmasra sikerült az egész. Amikor csak pár részletet olvashattam a
kéziratból, és mellette Lowen faggatta Jeremy-t a gyerekekről, már
körvonalazódott bennem, hogy mi lesz vajon a könyvnek a csattanója. Nem annyira
lőttem mellé. De nem ültem a babérjaimon, hiszen mégis csak egy Hoover
könyvet olvastam, aminek sajátossága, hogy belekerül egy hatalmas csavar a történetbe. És lám, az írónő nem volt
rest, meg is tette a könyv legvégével. Egy olyan fordulat került bele, amire
egyáltalán nem számítottam, és csak kapkodtam a fejemet. Aztán a legutolsó
fejezet tette fel a pontot az i-re. De nem is akárhogyan.
Ha a történetet egy szóval kellene összefoglalnom, csak ennyit írnék
le:
Z S E N I Á L I S
Collen-nek egyszerűen ez a műfaj is jól áll. Tekintve, hogy nekem a thriller eddig nem talált be, ez a könyv egy kellemes és egyúttal borzongató meglepetés volt. Hiába volt néhol brutális, hiába volt iszonyúan nyers, egyszerűen így is tudtam értékelni, mint történet, mint könyv. Az írónő hozta a tőle megszokott jegyeket, hogy megfelelően kifacsarja a lelkemet. Emellett Verity kéziratai eszméletlenül voltak megírva. A csattanóval és a befejezéssel kismillió kérdést nyitva hagyott az író. Nem szeretnék spoilerezni, így nem megyek bele nagyon a kérdésekbe. De Molyon olvastam egy bejegyzést, ahol hasonló dolgok fogalmazódtak meg másban is, mint bennem. Valahol azt is olvastam, hogy folytatása is lenne a könyvnek. Nem érzem azt, hogy égetően fontos lenne folytatni, hiszen szerintem ennek a regény pont így nyert értelmet: a lezárással rengeteg kérdés marad meg, amit nem feltétlen kell megválaszolni, és az olvasóra van bízva a továbbgondolás.
F.
Colleen Hoover: Verity
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás éve: 2020.
312 oldal
Egy egyedülálló romantikus thriller a New York Times bestseller szerző Colleen Hoover tollából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése