A lázadás nem mindig célravezető - könyvértékelés

Vi Keeland könyveivel már korábban megismerkedtem. Aztán társult mellé Penelope Ward, és két könnyed, szórakoztató regényt alkottak meg a Nagyképű öltönyös és a Szívtipró pilóta történetében. Jó múltkor ajándék után kutatva szörföltem a Könyvmolyképző oldalán, akkor akadt meg a szemem azon, hogy előkészületben van egy újabb közös regénye a két írónak. Molyon körülnéztem, és meg is találtam a könyv angol verzióját. Nem volt kérdés, hogy azonnal elő is rendeltem a könyvet, amint lehetett. A Lázadó örökös – Rebel Heir izgalmasnak tűnt, úgyhogy alig vártam, hogy megérkezzen hozzám.

A fülszöveg egy könnyed történetet ígért, illetve a könyv terjedelme sem volt olyan hosszú, így gondoltam kapok egy kis szórakoztató regényt. A borító pedig csak a ráadás volt ehhez. Igazából sejtettem, hogy mi lesz a vége, de nem pont úgy alakult a történetvezetés, ahogy én arra számítottam. Ami egyáltalán nem volt gond!

Gia feltörekvő íróként próbál szerencsét, de könyve nem halad olyan ütemben, ahogy szeretné. Egy barátnőjét segíti ki azzal, hogy beugrik a helyi szórakozóhelyre pultosnak. Szerencséjére pont a hely tulajával, Rush-sal akad össze, aki egy percre sem riasztja meg a lányt. Tetszett amúgy, hogy egész végig ilyen belevaló csaj volt, akármi is történt. Rush a tipikus rosszfiú karakter, nem törődik sok mindennel, szabad szájú, tetovált, és nyilván vonzó a főszereplő lány szemében. Nem árul nagy zsákbamacskát a könyv, ki lehetett találni, hogy a szereplőket illetően mi lesz a végkimenetel. Na, de az nem mindegy, hogyan történt minden.

A cselekmény szépen haladt a maga módján. A szereplők húzták egymás agyát, annak ellenére, hogy érezhető volt a köztük kialakult szikra. Szépen megismerhettük Gia múltját, valamint Rush is elmesélte, hogyan is lett ő lázadó örökös. Érdekes volt, hogy mindketten éreztek a másiknál, hogy milyen az, amikor egy szülő rendesen áll a gyerekéhez, hiszen Giánál az apa példa volt meg, Rushnál pedig egy szerető anya. Illetve az is tetszett, hogy Rush hiába keltette a rosszfiú látszatát, kezdetben csak titkon, majd tudatosan igyekezett Gia kedvére tenni, annak ellenére, hogy nem akart kapcsolatot. Nekem volt két olyan jelenet, amelyeket kicsit túlzásnak éreztem. Mindketten iszonyúan féltékenyek voltak, annak ellenére, hogy nem voltak egy pár. Ebből jött Giának egy óriási félreértés. De nekem az kicsit közönségesen hatott, ahogy Gia kezébe vette az irányítást, és konkrétan felkínálkozott Rush-nak. Mondjuk, lehet, hogy pont ez volt a céljuk az íróknak.

A történet tetőpontját egyértelműen Gia adja. Próbálok spoiler nélkül írni. Nem feltétlen számítottam rá, hiszen egyértelműen kijött a képlet, hogy Rush-nak a történéshez semmi köze. Csalódott is voltam valahol, hogy ez a bizonyos dolog lesz a kapcsolatuk veszte, ám Rush-ban egy csapásra átalakult minden. Nem feltétlen értettem, hogyan változhat meg ennyire a döntése. Aztán az utolsó oldal olyan szinten felborított mindent, hogy készen voltam. Akkora függővége lett a könyvnek, mint egy ház! És nem tudom, mikor jön a következő rész!!!

A karakterek és a cselekmény is jól volt felépítve. Mellékszereplők is megfelelő hangsúlyt kaptak. Egyértelmű kedvencem Rush anyukája volt. Mellette még Tölgy volt az, aki tetszett. Nem tudtunk meg sokat róla, de fontos szerepet töltött be Rush életében. A történetvezetés szerintem megfelelően haladt, nem volt elhamarkodott semmi, minden jó helyre volt időzítve. Mint említettem, nekem két fura rész volt, amit úgy nem tudtam hova tenni. Nyilván, volt szerepük a történetben, de szerintem olyan furcsán jöttek ki ott a szituációk. A függővég mondhatni szemét húzás volt az íróktól, mert így félbehagyni valamit.. Áh, mindegy. Talán kiheverem. De remekül fogja ezt fenntartani az érdeklődést a sorozat következő könyvéhez, az biztos!

Mint mondtam, nem tartogatott akkora meglepetést a könyv elsőre, de aztán olvasás közben ez változott. Kellemes történet, ami szórakoztat. Egy jó pont, hogy az erotika is pont akkor jelent meg, amikor szükséges volt, nem volt túlságosan beleírva mindenhova, csak hogy ott legyen. Összességében ezt a könyvet is csak ajánlani tudom a szerzőpárostól, mint az előző kettőt is! És remélem, minél hamarabb érkezik a folytatás is!

F.

Vi Keeland, Penelope Ward: Lázadó Örökös – Rush 1.
Rebel Heir
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás éve: 2020.

280 oldal

„Volt már veled olyan, hogy csak ránéztél valakire, és tudtad, hogy a feje tetejére állíthatná az életedet, ha hagynád?” 

Hogyan legyen szuper nyarad a Hampton-vidéken: 

Csípj meg egy mesés albérletet az óceán partján! √Pipa. 

Szerezz munkát egy menő szórakozóhelyen! √Pipa. 

Hogyan szúrj el egy szuper nyarat a Hampton-vidéken:

Ess bele a fekete bőrdzsekis, borostás, átható tekintetű fickóba, aki kitűnik a tömegből! Abba, aki úgysem lehet a tiéd, miután vége a nyárnak. √Pipa. √Pipa. √Pipa. 

Pláne, ha ez a szexi, tetovált isten a főnököd. Pláne, ha nemcsak a munkahelyed az övé, hanem ő a fél város örököse. Pláne, ha gonosz veled. 

Aztán apránként leomlott a fal, amit ez a kemény pasi maga köré épített. Nem kellett volna beleszeretnem a lázadó örökösbe, főleg, miután világossá tette, hogy nem akarja átlépni velem a határt. Esténként hiába hűlt le a levegő, mégis egyre forróbb lett körülöttünk. A nyaram sokkal érdekesebb lett, de bonyolultabb is egyben. Egyszer minden jó dolognak véget kell érnie, nem? Csakhogy én nem ilyen befejezésre számítottam vele.

Vagy legalábbis úgy tűnt. Egészen addig, amikor egy este rám parancsolt, hogy üljek be a kocsijába, mert nem akarta, hogy a sötétben gyalogoljak. Nagyjából így kezdődött a dolog Rushsal.