Idén kimaradt a karácsonyi poszt, de így az év utolsó napján mindenképp szeretnék itt hagyni egy kis összegzést az idei apokaliptikus évről.
2020. mindenkinek más volt. Az egész világnak. A koronavírus rengeteg mindenen változtatott: kiszakadtunk a megszokott hétköznapokból, minden a feje tetejére állt, alapvető kellék lett mindenkinél a maszk, a kézfertőtlenítő, és ezzel együtt talán magányosabbá is vált mindenki. Mondhatnám, hogy többet nyúltam ebből kifolyólag könyvekhez, de megnéztem a statisztikát, és konkrétan ugyanannyit olvastam a karantén ideje alatt, mint tavalyi évben. De valakinek ez biztosan máshogy alakult.
Idén több cél kitűzésem volt olvasást illetően.
Az egyik az volt, hogy szerettem volna egy év alatt legalább 25 könyvet elolvasni. Tavalyi célomat sikeresen teljesítettem, ez idén sem történt másként! Ugyanis a 25 könyv simán meglett, és december 31-én 34 olvasott könyv áll mögöttem, ami 12 ezer elolvasott oldalt jelent! Rengeteg új élményt kaptam a könyvek által, és voltak olyanok, amiket újra olvastam. Összesen 11 könyvet olvastam el újra. Idén kétszer éreztem azt, hogy régi, kedvelt sorozataimat újra kell olvasnom, így félretettem a korábbi fogadalmamat, és inkább Leiner Laura Bexi sorozatának amiről nem tudom, hogy miért nem írtam, de valószínűleg a 6 rész miatt valamint Lakatos Levente Szigor trilógiájának szenteltem időt az olvasatlan könyveim helyett. Illetve két könyvet azért vettem újra kézbe, hogy egy sorozatot le tudjak zárni.
Az idei olvasmányaim közül 23 könyv teljesen új élményt adott nekem, hiszen korábban nem olvastam őket. Nyilván, voltak olyanok, amiknél nagyjából tudtam, mire is számíthatok, hiszen olyan íróktól olvastam, akiknek nem volt ismeretlen a munkássága számomra. Végre kijött a Royal fiúk negyedik része, ami Easton Royal-ról szólt. Nekem ez a rész is nagyon tetszett, annak ellenére, mennyire megosztóvá lett a Moly.hu-s értékelések szerint. Mellette olvastam még Erin Watt könyvet, ami az Igazán szerelem volt. Annyira szerettem azt is, mint a Royal család sorozatát. Idei évem top írója egyértelműen Colleen Hoover volt, akitől sikerült 7 darab könyvet elolvasnom. Ezek közül kettő volt az, ami nagy hatással volt rám: az egyik a Velünk véget ér volt, a másik pedig a Verity, amit egy nap alatt végigolvastam - és torony magasan az év könyve lett nálam. Erről a bejegyzés nem sokára érkezik egyébként. Ezek mellett voltak könnyed olvasmányaim, mint például Vi Keeland és Penelope Ward-tól a Szívtipró pilóta, vagy a Rebel Heir, amiről szintén jön majd az értékelés. Idén 3 darab e-könyvet sikerült olvasnom, hiszen egyik kedvenc íróm, Lakatos Levente több elektronikus könyvvel is megjelent a piacon. Ezek közül egy nem igazán nyert meg, de az utolsó kettő nagyon is. A Lelkem mélye éjsötét útvesztő és a Próbáltam mindezt elfelejteni két külön történet, de nagyon is lekötöttek.
Idén is sikerült kifognom olyan regényeket, amik nem igazán nyerték el a tetszésemet. Szerencsére ebből nem volt olyan sok. A legnagyobb csalódás számomra Lauren Conrad trilógiája volt. Korábban a két első részt olvastam, de a harmadik része olyan régóta volt már a polcomon, hogy újra kellett olvasnom az előző két könyvet is. Hát, szabályosan szenvedtem, igazából csak túl akartam lenni rajta, és végig akartam olvasni az egészet. De arra jó volt ez a 3 könyv, hogy meglássam mennyit változott az ízlésem az évek során. Nem annyira nyert meg magának Lakatos Levente nőnapi szösszenete, amit e-könyv formájában adott ki. A Minden nőnek meg kell tanulnia egyszer számomra kicsit ellentmondásos volt. És picit csalódott is voltam benne, mert valahogy többet vártam. Korábban felsoroltam két Vi Keeland és Penelope Ward közös könyvet, amik nagyon megnyertek. Gondoltam Penelope-tól olvasok külön is. Hát, a Legdrágább mostohabátyám nekem nem hozta az elvárt szintet. Valahogy számomra elmaradt a könyvből a csattanó, és kicsit lelombozódtam tőle. Lehet, csak rossz regénnyel kezdtem.
Év elején megfogadtam, hogy addig nem vásárolok új könyveket magamnak, amíg nem olvastam végig az összes olvasatlan könyvemet a polcomról. Hát, ezt a karanténig tudtam tartani, akkor szegtem meg először ezt a fogadalmat. De azért sikerült olyan könyveket is olvasnom, amiket már régóta őrizgettem a polcomon, így faragtam a listából. Nyilván közben folyamatosan kaptam ajándékba könyveket, úgyhogy elég ingadozó volt ez a szám. Jelenleg 8 olvasatlan könyvem van, ami a tavalyi 17 darab után felüdülés! Mondhatni, azért ebben sem teljesítettem olyan rosszul. Viszont a következő év első felében tényleg szeretném ezeket végig gyűrni, úgyhogy remélem nem jön közbe semmi fontos megjelenés addig! Vagy impulzus vásárlás? Ki tudja.
2021-re egyéb terveim is vannak, így olvasás terén szerintem hagyom a 25 könyvet célnak. Remélem jövőre tényleg sikerül minden olvasatlan könyvemet "elfogyasztanom", és már csak az újonnan vásároltak maradnak a polcon érintetlenül. Idén elég sok alkotói válság kapott el a blogot illetően... Volt olyan bejegyzés, ami egy hónapig készült, és annyira nehezen írtam meg, hogy arra már elolvastam a következő könyvemet is. Néha vannak ilyen periódusaim, hogy próbálok írni, de nem megy, úgyhogy inkább nem erőltetem, hogy újult erővel tudjak belevágni a többi értékelésbe. Köszönöm ennek ellenére az idei megtekintéseket, olvasásokat, és hogy velem tartottatok! Hihetetlen, hogy lassan hét éve viszem ezt a projektet, és még mindig tart.
Remélem mindenkinek békésen telt 2020-ban ez a furcsa ünnepi időszak. Ennél szebb és jobb évet szeretnék kívánni minden kedves Olvasómnak 2021-re! Köszönöm, hogy még mindig itt vagytok, és olvastok, hiszen ugyanúgy számít nekem az 5 megtekintés és a 105 is!
Fanni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése