Második rendhagyó poszt - Aranyélet

Valamikor nyár környékén volt egy rendhagyó posztom, amit egy sorozatra építettem, mégpedig a Royals-ra (most linket nem szúrok be, keressétek meg az oldalsávban a júniusi posztok között). Gondoltam írok róla egy ajánlást, mert annyira megtetszett. Időközben a sorozatnak a második évada is elindult. Ezzel akadtak problémáim a felirattal kapcsolatban, de most nem erről lesz szó. Hanem egy újabb sorozatról.

Szóval itt van ez az Aranyélet. Nem jellemző rám az nagyon, hogy leüljek a TV elé. De néha belefutottam egy reklámba. Vagy plakátba. Vagy netes felületen hirdetésbe. Bárhol. Annyira szétpromózták ezt a sorozatot, hogy egyszerűen szerintem nincs olyan ember aki legalább egyszer ne futott volna bele egy reklámanyagba róla. Hidegen hagyott. Mert beskatulyáztam. Valahol említettem szerintem, hogy én kóros magyar utálatban szenvedek. Olyan téren, hogy nem igazán vagyok befogadóképes a magyar "művészekkel" kapcsolatban. Jöhet a fricska, hogy az előző poszt (meg a következő is) magyar író könyvéről szól. Jó, Levente könyveivel szerencsét próbáltam. Meg Simon Márton vagy Závada verseivel is. Aztán megszerettem őket. Vagy ott van még Leiner Laura pár műve, vagy Réti krimije. Jó nem szaporítom a szót, vagyis mindegy, mert itt véget is ér a "magyar szerzők könyvei a polcomról" című rovat. Próbálkoztam más íróval is (például Vass Virág), de nem jött be. Mindegy is, ez a személyes kis dolgom, skatulyám, nevezzük bárminek. De most elvonatkoztatva a könyvektől ugrok a filmekre. Találkoztam már "egyszer megnézem, aztán annyi" kategóriájú magyar filmmel. Sablonos, amerikai koppintások. Egy kalapba mehet szinte mindegyik. Összesen két magyar film fogott meg, amiket bármikor újranézek. Ennyit erről... Tehát így voltam ezzel a sorozattal is. Magyar, saját gyártású, a csapból is a promo folyt, ergo nem voltam rá kíváncsi. Aztán mégis.

Miklósi család

Hétfőn rákerestem, megpróbálkozom vele alapon. Leragadtam. Azt kell, hogy mondjam, jó. Kihangsúlyozom. JÓ. Felsőbb tízezer képét vázolja fel a nézőknek. De nem akárhogy. Mondhatnám azt, hogy valamilyen szinten sablon ez is. Pénz, áskálódások, csillogás, és az ezekkel járó gondok, nehézségek. Valahogy mindig, amikor már megoldódni látszik a probléma, akkor előkerül valami, ami csavarhat a dolgon. És újraindul a körhinta. Így lehet jellemezni a Miklósi család történetét. Számomra a folytonos csavarok adták a lényeget, amik lekötöttek és azt kívánták, hogy folytassam a sorozatot. Jó, egy-két helyen vontatott volt, például amikor iszonyúan lényeges tőmondatos párbeszédek voltak. Vagy kiszámítható jelenetek. Én személy szerint a rendőri száltól falra másztam volna. Nekem az nagyon mű volt. Pár helyen a történet is sántított, de összességében nézve nem rossz. A forgatókönyv író és a rendezők jó munkát végeztek. A történet pedig a lezáró részekben csúcsosodik ki igazán. Ahogy az lenni szokott.

Miklósi testvérek (Döbrösi Laura és Olasz Renátó)

A színészek jól formálták az általuk játszott karaktereket. Oké, nem fogom Jennifer Lawrance bőgését etalonnak venni. Ah, mégis. Ahhoz képest annyira azért nem voltak jók. De Ónodi Eszter szerepe és játéka például szerintem rendben volt. Jól játszotta a pénzre kiélezett "dámát", aki jó pár Deák Ferenc bankjegyért bármit képes bevetni. Hazugságot hazugságra halmoz és lám, mindig megkapja amit óhajt. Thúróczy Szabolcs, a családfő, próbál ütemet tartani sorozatbeli felesége igényeivel, ám amikor rezeg a léc, ő kiszállna. De a sors és felesége nem hagyja... Thúróczy az elején nekem olyan kis tehetetlennek, behódolónak tűnt, ám ezt a képet folyamatosan változtatta, ahogy haladtam részről részre. A család gyerekeit sem hagynám említés nélkül. Nem tudom, hogy a színeszeken vagy az írókon múlt az, hogy ennyire visszaadják a fiatalkori lázadást, lényegtelen ez a kérdés. Nemes egyszerűséggel annyira jól formálta Döbrösi Laura és Olasz Renátó a Miklósi testvérpárt, hogy jaj. Tényleg. Laura által játszott Mira, a szende éltanuló akkor cseppen bele az életbe, amikor megtudja, apja átverte kutyájukkal, és emiatt ugrik egy randija. Innen indul el a lejtőn... Márk, akit Olasz formál meg a vásznon, érettségi előtt álló srác, aki magasról tesz az otthoni rendszerre, meg úgy mindenre, ezek mellett rappelget és haverjaival klipet forgat. Ezzel szerintem görbe tükröt tartanak a zene ipar felé valamilyen szinten. Szépen lassan őt is elnyeli az "alvilág", a végén már apja segítségével próbál meg kiszállni a játékból. A mellékszereplők is jól lettek megválogatva, vegyük például Lengyel Tamást, akit a fanatikus rajongók a Jóban rosszban sorozatból ismerhetnek. De helyet kapott még egy magyar modell, Nagy Réka, akinek az alakításán igazából meg is lepődtem. Jó értelemben,

Bízom abban, hogy a csatorna nem csak gondolkodik a folytatáson, hanem tesz is érte. Szerintem az Aranyélet lett annyira jó sorozat, hogy megérdemeljen egy második évadot minimum. Az origo szerint nagyot kaszáltak vele, kár lenne nem meglovagolni ezt a hullámot. Én várni fogom az új szériát!

F.