A magyar valóság görbe tükre az Aranyélet - off-poszt

2015 telén elkapott egy magyar sorozat iránti rajongás. Ami számomra elég nagy szó, hiszen magyar alkotásokkal valahogy mindig is szkeptikus vagyok. Azóta olyan szinten beszippantott az Aranyélet, hogy szerintem most néztem harmadszorra az első évadot. Az HBO saját gyártású sorozatáról van szó. Többen írták, hogy külföldi másolat, ám a szerkesztők hangsúlyozták, hogy az első epizód valóban "másolat", de onnantól minden saját alakítás, kitaláció. És mennyire zseniális! Vagyis hát egyetlen hibát vétett az egész sorozat: VÉGE VAN :((((

A második évad plakátja

Itt írtam anno aktuálisan, pár szóval vázolva az első évadról. Aztán robbant a folytatás, megérkezett a második széria is. Majd vasárnap /2018. október 14./ debütált az utolsó sajnos befejező évad. Amit én személy szerint nagyon, de még annál is jobban bánok. Nyilván nem lehet a végletekig húzni semmit, és az Aranyélet így teljes, ahogyan van. De egyszerűen annyira szerettem, annyira zseniálisnak tartottam minden tekintetben, hogy kár a zárásért. Mivel a hétfői napomat azzal töltöttem, hogy egyben végignyomtam a befejező évadot, és ennek kapcsán nem akartam magamban tartani az érzéseimet, így útjára indítok egy off-posztot itt a blogon, amit a sorozatnak szentelnék. Ezzel együtt pedig szeretnék kedvet csinálni hozzá, ha esetleg valaki még nem ismerné, vagy valami újdonság felé kacsintgatna.

Második rendhagyó poszt - Aranyélet

Valamikor nyár környékén volt egy rendhagyó posztom, amit egy sorozatra építettem, mégpedig a Royals-ra (most linket nem szúrok be, keressétek meg az oldalsávban a júniusi posztok között). Gondoltam írok róla egy ajánlást, mert annyira megtetszett. Időközben a sorozatnak a második évada is elindult. Ezzel akadtak problémáim a felirattal kapcsolatban, de most nem erről lesz szó. Hanem egy újabb sorozatról.

Szóval itt van ez az Aranyélet. Nem jellemző rám az nagyon, hogy leüljek a TV elé. De néha belefutottam egy reklámba. Vagy plakátba. Vagy netes felületen hirdetésbe. Bárhol. Annyira szétpromózták ezt a sorozatot, hogy egyszerűen szerintem nincs olyan ember aki legalább egyszer ne futott volna bele egy reklámanyagba róla. Hidegen hagyott. Mert beskatulyáztam. Valahol említettem szerintem, hogy én kóros magyar utálatban szenvedek. Olyan téren, hogy nem igazán vagyok befogadóképes a magyar "művészekkel" kapcsolatban. Jöhet a fricska, hogy az előző poszt (meg a következő is) magyar író könyvéről szól. Jó, Levente könyveivel szerencsét próbáltam. Meg Simon Márton vagy Závada verseivel is. Aztán megszerettem őket. Vagy ott van még Leiner Laura pár műve, vagy Réti krimije. Jó nem szaporítom a szót, vagyis mindegy, mert itt véget is ér a "magyar szerzők könyvei a polcomról" című rovat. Próbálkoztam más íróval is (például Vass Virág), de nem jött be. Mindegy is, ez a személyes kis dolgom, skatulyám, nevezzük bárminek. De most elvonatkoztatva a könyvektől ugrok a filmekre. Találkoztam már "egyszer megnézem, aztán annyi" kategóriájú magyar filmmel. Sablonos, amerikai koppintások. Egy kalapba mehet szinte mindegyik. Összesen két magyar film fogott meg, amiket bármikor újranézek. Ennyit erről... Tehát így voltam ezzel a sorozattal is. Magyar, saját gyártású, a csapból is a promo folyt, ergo nem voltam rá kíváncsi. Aztán mégis.