Mi a kedvenc szavad? - könyvértékelés

Nyár elején olvastam Christina Lauren szerző párostól egy számomra ízig-vérig nyár indító történetet. A Nem mézes hetek megvett kilóra, nagyon szerettem a könnyed, vidám sztorit. Akkor már régen pihent a polcomon egy másik könyv az íróktól, amibe még talán március környékén szerettem bele. Plusz pont, hogy csak éldekorált változatban került itthon kiadásra, ennek szépsége azt is felülírta nálam, hogy amúgy teljesen rózsaszín az egész kötet. Szóval, a vidám könyvük után tudtam, hogy még a nyár folyamán sort fogok keríteni erre a regényre is!

A fülszövege alapján egy igazán romantikus sztorira számítok a Szerelem és egyéb szavak lapjain. A borítón lévő grafikák alapján tipikus „kuckózós” olvasmány ez nekem, de ahogy elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy ezek az ábrák apró utalások a történetre. Miután hirtelen fejest ugrottam az olvasásba, 60 oldal környékén erősödött bennem az érzés, hogy mekkorát tévedtem azzal, hogy a borító és a tartalma alapján ítéltem meg ezt a könyvet!

Főszereplők az olvasással kerülnek egymáshoz közel

Ugyanis a szerzőpáros a korábbi vicces romantikus regénye után sokkal komplexebb témába nyúlt bele, amivel mély vizekre is eveztek. Nem új keletű a történet alapja, hiszen a főszereplők jelen esetben is gyerekkori barátokként lesznek szerelmesek egymásba, eltávolodnak és évekkel később újra találkoznak. Viszont az egész szerintem zseniálisan van felépítve, mindvégig magával vitt a történet!

Macy nagyon korán elveszíti édesanyját, amit nem nagyon tud feldolgozni. Édesapja próbálja anyukája listájának iránymutatásával átsegíteni lányát a nehéz időszakon, és a későbbiekben is. A lista hatására vásárolnak egy hétvégi házat, ahol Macy egy meglepetésbe botlik: leendő gardróbszobájában egy szemüveges fiú olvas. Elliot családja zsivajából jár át a szomszéd, üresen álló házba olvasni, ezt a szokását Macy mellett is megtarthatja. A két fiatal könyvmoly az idő során így kötött barátságot, aztán szépen lassan egymás mindenei lettek. De egy súlyos hiba feldúlja a fiatalok életét, és eltávolodnak egymástól.

11 évvel később, Macy egy kávézás során szembesül a múltjával: Elliot Petropoulos épp oda tér be, ahol barátnőjével a női főszereplő tölti az idejét. A véletlenszerű találkozás teljesen kibillenti az immár felnőtt nőt az unalmas hétköznapjaiból. Ezzel együtt pedig rengeteg kérdést vet fel benne. Lehet-e újra köztük barátság 11 év kihagyás után? Éledhetnek-e újra érzelmek? És a legfontosabb: megbocsátható-e Elliot tette, ami teljesen összetörte a 18 éves Macyt? De mi a helyzet az érem másik oldalán, Elliot szemszögéből?

Macy nézőpontjából van elmesélve a történet, váltakoznak a fejezetek jelen és múlt között. Ennek hatására a végére egybefonódik a párhuzamosan leírt sztori. Szerintem nagyon jól volt megírva az egész! Elliot megjelenésével Macy számára előkerült a múlt is, ami burokban volt gondosan elrejtve, miközben élte megszokott kis életét. Érezhetően kimozdította gyermekkori barátja megjelenése a komfort zónájából és kezdett el máshogy látni dolgokat, időt szakítani olyan tevékenységekre, amikre korábban nem nagyon volt kapacitása. Hatalmas érzelmi hullámvasút volt a történet, nem csak a két fiatalnak, hanem az olvasónak is. Zseniálisan felépítették az írók a cselekményt, ahogy haladtak a szereplők előre, úgy csúcsosodott ki a múltban történt esemény is, és végül összeértek a szálak. Mindeközben, érezhetően végig kerülgették a fiatalok a régi sérelmüket, így izgatottan vártam, hova fog kifutni az egész. Amikor konkrétan a tetőponthoz értem, elsőre csalódottságot éreztem, mert valami nagyobb, súlyosabb tettre vártam. A szóban forgó éjszaka után Elliot nem tudta magát tisztázni, miközben Macyt teljesen padlóra lökte a dolog, de én nem éreztem azt a súlyt vele, amit előtte sejtettek az írók. Természetesen, nem szeretném elbagatellizálni a történetet, ez a fordulat is akkor elég súlyos volt, de én nagyobb horderejű valamire vártam azok alapján, ahogy bontották ki a szereplők az egészet. Aztán ahogy Macy tovább folytatta azzal, amit Elliot már nem tudott, kerek egésszé vált az az éjszaka, és annak súlya. Ott megértettem, hogy miért is távolodott el Macy a fiútól. De ugyanakkor Elliotban is érezhető volt az évek alatt visszamaradt tüske, hiszen ő nem tudta a teljes történetet. Rengetegszer utaltak a szereplők arra, hogy nehézkes volt a továbblépés nekik, mert minden tekintetben elsők voltak egymás számára akkoriban. Az évek múlásával sem fakultak egymás iránt érzett érzelmeik, de hiába az új kapcsolat, mindketten érezték, hogy nem oda tartoznak. Mace részéről van ez jobban szemléltetve. Valahogy számomra a kapcsolata Sean-nal már az elejétől fogva halálra volt ítélve, nem értettem, hogy miért van mellette, amikor egyértelműen Elliot felé húzott a szíve. Na, de Elliot sem volt kispályás, hogy rögtön véget vetett a kapcsolatának, amint ismét találkoztak. És utána még direkt generált egy feszkót, amit egyáltalán nem bírtam felfogni, és csak felesleges, töltelék drámának találtam. Nekem egy picit negatívként jött le, hogy Sean el volt könyvelve úgy, hogy a lánya a szerelme, és ebbe a képletbe Macy már nem fér bele. Mintha valamiféle hiba lett volna, hogy lányos apaként Sean energiát és időt szentel a kislányára.

Klasszikus értelemben vett karakter fejlődést én nem igazán érzékeltem az olvasás során. Inkább egyfajta megkönnyebbülést és feloldozást adott a főszereplők életében az, hogy tisztázni tudták egymás között az esetet. A mellékszereplők közül a Petropoulos család minden tagja nagy kedvencem lett! Imádtam azt a nyüzsgést, ami velük járt, mind a visszatekintésekben, mind a végén, Elliot bátyjának, Andreas esküvőjén. Azt viszont sajnáltam, hogy Macy barátai egyetlen fejezet erejéig jelentek meg. Sabrina került elő többször, de róla is annyira kevés szó esett, hogy nem tudtam annyira megszeretni. Sajnáltam, mert egyébként az ő karaktere tetszett.

Teljesen más élményt nyújtott ez a regény, mint a korábbi olvasmányom az íróktól. Egy hasonlóan cuki, szerelmes történetre vártam, aztán közel sem azt kaptam, mint vártam. Nekem nem annyira a zsánerem az ilyen könyv, de nem tudom rá azt mondani, hogy nem volt jó. Szerintem fent leírt hibák ellenére is ez egy szép történet volt ez az újrakezdésről! Ugyan lehetett volna még benne valami plusz, ami igazán megnyer, de nekem ez most kimaradt. Ettől függetlenül nem csak a borítóján, hanem a tartalmában is szép könyvet olvashattam! Plusz pont, hogy a borítón lévő grafikákon túl, a regény címe is elég erős utalás a főszereplő páros gyerekkori játékára.

És már nézelődtem a szerzőpáros megjelent művei között, esélyes, hogy fogok még tőlük olvasni!

F.

Christina Lauren: Szerelem és egyéb szavak
Love and Other Words
Kiadó: XXI. Század Kiadó
Kiadás éve: 2024.
368 oldal

Ami a szívben megtörténik, azt soha nem lehet kiradírozni.

Macy beleszokik a hajtós, de élményszegény menetrendbe: gyakornok lett a gyermekklinikán, tervbe vette, hogy összeházasodik egy idősebb, jómódú férfival. Lehajtott fejjel halad előre, nem törődik azzal, mit súg a szíve.

De amikor véletlenül összefut Elliottal – élete első és egyetlen szerelmével –, a nagy odafigyeléssel létrehozott buborék kipukkad. Elliot a világot jelentette Macynek – együtt nőttek fel, a nyurga fiúból, aki állandóan a könyveket bújta, az évek során férfivá serdült, aki elrabolta Macy szívét. Mellette állt, amikor a lány elvesztette az édesanyját. Annak idején Elliot szerelmet vallott Macynek, de rögtön aznap össze is törte a szívét.

Az emlék sok évvel később is ugyanolyan fájó – vajon képesek lesznek feldolgozni? Lehetnek még együtt boldogok?