Leiner Laura művei abszolút a komfort könyveimet alkotják, így hiába nem esek már a célzott korosztályba, mindig örömmel veszem kezembe az új megjelenéseit. Valamikor kimarad egy-kettő (például a Random), nem teljes a repertoárom tőle, de igyekszem felzárkózni a friss könyveivel.
Amikor tavasszal megláttam, hogy egy kifejezetten nyári
regényt ad ki, egyből megörültem. A terjedelmét meglátva még inkább boldog
lettem, viszont ezzel együtt érthetően az ára is kicsit magasabb lett. Az előző
bejegyzésben említettem, hogy Vinteden szerzek be újabban használt könyveket,
így izgatottam vártam, hogy mikor kerül fel egy példány, amire lecsaphatok. Így
jutottam a 40 nyári nap egy dedikált példányához. Szóval, én kifejezetten tudom
ajánlani a Vinteden való könyvek vásárlását.
A regényben egy érettségi után álló lány, Zoé nyári
kalandját kísérhetjük végig a Gödöllői Állatparkban, ahol perec árusítással
tölti a napokat. Ugyan nem ez volt az eredeti terve a nyári munkáját tekintve,
de szépen lassan felvette a park ritmusát, és került közelebb az ott dolgozókhoz.
Szimpatikus a lány karaktere, szerintem Laura jól formálta meg az érettségi
utáni, de még az egyetem/felnőtt élet előtt álló bizonytalanságokkal küzdő
fiatalt, akivel könnyen lehet azonosulni. Ez a gondolatmenet visszatérő elem a
történet során, különböző életszituációkban felbukkanva, legyen szó egy
bakancslistás helyről, a gólyatáborról, vagy arról, hogy sikerült-e a megfelelő
irányt megtalálni a továbbtanulás kérdésében. Az alapötlet nem volt rossz ilyen
tekintetben, csak nekem egy kicsit a tálalása ment félre…
A történet során megismerkedhetünk néhány állatparkban
dolgozó, szintén nyári munkáját töltő diákkal. Először a mellékszereplőkről
írnék. Zsani számomra egy szimpatikus, aranyos lány. Az első randija szerintem
illett a cselekménybe, hiszen tinédzserek a könyv célközönsége elsősorban, akik
akár az első randijuk előtt is állhatnak. A nyári munka alatti motivációja is
tetszett, kicsit magamra ismertem ebben a részben, hiszen az első nyári
munkámat azért vállaltam, hogy vehessek egy fényképezőt magamnak. Tibi, a pereceket
szállító srác volt a kicsit kilógó, rocker hello SZJG-ből ismert karakter típus,
aki a maga kis stílusával hozott egy kis színt Zoé napjaiba, amit mindig perec
számolással indított. Aztán ott volt a HÉV-en utazó srác, aki egy reggel
felkeltette Zoé érdeklődését és onnantól végigkísérte az utazásait. Nagyon élveztem ezt a szálat a sztoriban, kicsit
sajnáltam, hogy így elvarrta az író. Tetszett, hogy így végigvitte ezt a kis
apróságot a regény során, ami később egy kicsit nagyobb dologgá lett. Szerintem a fent
említett mellékszereplők üdítő foltjai voltak a sztorinak!
De most ejtsünk szót a másik főszereplőről: Szakóról. Egy
kiemelkedő személyiség, akit mindenki szeret, jóban vannak vele, és mindenki
csak pozitívan vélekedik róla. Zoé zárkózott természetű, de vele viszonylag
hamar feloldódott, és mélyült el egyre jobban a barátságuk. Rengeteg, a lányt
foglalkoztató kérdésben foglalt állást Szakó, ezzel továbblendítve Zoét a
megoldás és jobb meglátás felé. Voltak nagyon érett észrevételei, illetve
érdekes volt nála Skócia iránti rajongása is. Viszont nekem a vége felé picit
már sok volt, hogy mindenki csak szuperlatívuszokban tudott róla beszélni. Az
rendben van, hogy egy jó kis összetartó közösség alakult ki, aminek Szakó
oszlopos tagja volt, hiszen mindenkinek segített, szólt pár jó szót és könnyű volt megtalálni vele a közös hangot. De azért
ez a része kicsit meseszerű volt, ilyen ritkán van egy valódi munkahelyen, akár
diákmunkáról van szó, akár nem.
A regény lendülete számomra adott volt, hiszen Laura
könyveivel valahogy mindig gyorsan haladok. Hiába terjedelmes, az első felében
csak úgy faltam a lapokat. Aztán valahogy elérkezett számomra a holtpont a
regényben és fogyott a lelkesedésem is. Kifejezetten csak Zoé munkanapjai
vannak a középpontban, ez a tematikája az egész történetnek. Nem ír a
szabadnapokról, vagy munka után mi történik a lánnyal. Az elején azt éreztem,
hogy minden munkanap kicsit több, vitt bele az írónő plusz dolgokat. Viszont a
második felében már átcsapott ez számomra oda, hogy ugyanazokba az ismételt
dolgokba futottam bele egy-egy új nap leírásában. Ez valamilyen szinten
elkerülhetetlen, hiszen ugyanolyan munkafolyamatok zajlottak le a lány
napjaiban. De nagyon sokszor éreztem az, hogy csak a terjedelem növelésére
szolgáltak ezek a többször ismételt pillanatok. Szóval, a végére már unni
kezdtem a könyvet. Ezért is húzódott el az olvasása nekem, majdnem egy hónapba
is telt. Mondhatni, ellaposodott a dolog az utolsó oldalakra, aztán hirtelen
jött egy olyan fordulat, ami felrázott rendesen. Egyébként valahol számoltam
ezzel, de annyira nem volt rá utalás az előtte lévő 560 oldalban, hogy mégis
meglepett.
Ahogy leraktam a regényt, valahol azt éreztem, hogy nem lett
annyira „laurás” a sztori, mint vártam. Valahogy picit másabb volt, ami
igazából nem baj, mert a témaválasztás nem volt rossz. Csak túl lett nyújtva a
sztori. Ennek ellenére egy kellemes kis nyári regény volt ez, rengeteg tini
korombeli emléket hozott vissza a diák munkás időszakomból. Szerethető karakterek, remek kis közösséggel, ezért szerintem jó kis olvasmány a fiatalabbak
számára – hiába a kisebb hibái.
F.
Kiadó: Carta Teen
Kiadás éve: 2023.
608 oldal
A tizenkilenc éves Zoé nyári munkát vállal egy állatparkban,
ahol a flamingókerttel szemközti pultnál árusít pereceket a látogatóknak. A
monoton napok fénypontját eleinte csak a reggeli HÉV-ezés jelenti számára, ahol
megtetszenek egymásnak egy vele egy időben utazó, de eltérő megállónál leszálló
sráccal. Az idő előrehaladtával azonban Zoé a reggeli utazáson túl egyre több
örömét leli az állatparki munkájában is. Zárkózottsága ellenére szép lassan
összebarátkozik az állatparki dolgozókkal, különösen Szakóval, aki
egyediségével és különleges gondolkodásmódjával tökéletesen kiegészíti az
érettségi után megrekedt lányt, és segít tisztán látni önmagát.
A felnőtté válás előtt álló két fiatal útjainak
kereszteződéséből egy nem mindennapi kapcsolat alakul ki, ami nem csupán
végigkíséri, de nagyban meg is határozza Zoé állatparkban töltött negyven nyári
napját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése