Nőnek lenni, de milyen áron? - könyvértékelés

Szerintem Borsa Brown könyveiről nincs olyan könyvmoly, aki ne hallott volna. Én is nagyon sokszor láttam, hogy olvassák, írják a véleményt róla. Egy barátnőm is olvasta őket, ő nagyon szerette. Gondolkoztam rajta, hogy egyet el kellene olvasnom, ha már ennyi mindenki szereti, lehet nekem is bejön. Tavasszal, az új könyve megjelenése előtt találkoztam Librin a kötettel. Megtetszett a fülszövege, így előrendeltem én is, gondoltam valahol el kell kezdeni.

Amikor kézhez kaptam A férj prostiját, épp másik regényt olvastam, így váratott magára. El is kezdtem, ám két fejezet után leraktam, mert akkor valahogy nem voltam ráhangolódva. Eltelt jó pár hónap azóta, és most újra elővettem. De vegyes érzéseim voltak…

Alapjában véve a fülszöveg alapján a koncepció tetszett. Érdeklődéssel vágtam bele újra a könyvbe, mondván most nincs semmi elfoglaltságom, így tudok neki időt szentelni. Ennek ellenére is tartott 3 hétbe az elolvasása, pedig nem beszélünk egy terjedelmes műről.

A történet szerint Pamela és Steven házassága ellaposodott. Pamela háziasszonyként vezeti a háztartást, figyel a gyerekekre, valamint kiszolgálja imádott férjét. Hosszú idő után változásra szánja el magát, mert látja, hogy házassága hamarosan zátonyra fut, ha nem lesz valami drasztikus váltás. Ezért egy másik számról idegen nőként adja ki magát férjének, hogy lebeszéljenek egy titkos találkozót. Elég vegyes érzéseket váltott ki a nőből, hogy férje zokszó nélkül beleugrott a vakrandiba. Ott volt a fifty-fifty érzés, hogy vagy jó irányba megy a dolog, vagy sem. De amikor szembenéztek egymással, más irányba terelte az egészet. Ott indult meg az extrém hadjárat a férje iránt. A nő változtatott külsején, különböző szexuálisan fűtött trükkökkel csavarta el újra az imádott férfi fejét.

Na és akkor itt álljunk meg egy-két szóra! Nem mintha én szakértő lennék, vagy lenne mögöttem egy x éves házasság hatalmas tapasztalattal. De kötve hiszem, hogy ennyivel egy problémás, elhidegült kapcsolatot vissza lehetne fordítani. Mert az elején csak a szexre összpontosítottak, majd utána kezdtek el beszélgetni, hogy ki mit érez stb. Szerintem ez egy idő után átesett a ló túloldalára. És hogyan volt ideje a nőnek minden napra betervezni, megszervezni és kivitelezni a különböző erotikus programokat? És ott volt még Pamela magabiztossága. Nekem az elején nagyon úgy tűnt, hogy ő beletörődött, hogy neki a konyhában a helye, a gyerekekkel kell foglalkoznia, míg a férj haza talicskázza a pénzt, és kész. Annak ellenére, hogy magában többször hangot adott az ellenérzésének, tettlegességig csak a végén jutott el… Egyik percben még egy szürke nő volt, akinek a patika rend fenntartása volt a legfontosabb, majd utána egy szuper magabiztos, Louboutinban tipegő, rúdon pörgő amazon lett. És ezt folyamatosan hangsúlyozta, hogy ő bizony mennyire nő. Nőként én is azt mondom, hogy igen a saját magabiztosságod fontos. Na de ennyire?! Meg akkor vagy igazán nő, ha a hátsódat se takaró miniben meg 12 centis magassarkúban billegeted magadat, fazonra gyantázott szeméremmel? Hányszor utalt egy együttlét előtt arra, hogy jaj nem vagyok leborotválva, jaj hogyan nézek ki melegítőben. Nyilván, egy nő szereti csinosnak érezni magát. De ki az aki otthon 12 centis magassarkúban várja haza a férjét egy kis hancúrra? Nem hiszem, hogy ez annyira hétköznapi lenne.

Pamela karaktere a túlzott magabiztossága miatt kicsit irritált. Steven szerintem szórakoztató szereplő micsoda alliteráció volt, az ő megjegyzésein még nevettem is. A gyerekeken kívül talán egyetlen fontos mellékszereplő volt, Pamela barátnője személyében, aki igazából asszisztált a nő extrém játékaihoz. Sajnáltam, hogy róla nem derült ki több információ, illetve nem kapott több jelenetben szerepet, mert örültem volna ha az ő karaktere bővebben ki van fejtve. Egyébként ez a történet akkor is működött volna, ha egyáltalán nincsenek mellékszereplők, ugyanis kifejezetten csak rajtuk van a hangsúly. De hát ezért is főszereplők.

A könyvben végigkövethetjük Pamela új ötletein át, hogyan hozza vissza a lángot a rég kihűlt, megszokottá vált kapcsolatába. Elég döcögősen haladtam vele, de valahogy mindig tovább olvastam, mert érdekelt, hogy mi lesz. De különösebb érzést nem igazán váltott ki belőlem. Lehet azért, mert még nem vagyok rá megérve eléggé? Vagy nem ütköztem problémás kapcsolatban. Nem tudom.

Lehet valaki megtalálta azt a könyvben, amiért igazán szerette, így nem mondom, hogy nem ajánlom xy-nak. Nekem nem igazán jött be, mert valahogy azt éreztem, hogy egy életszerű helyzetből indult ki az egész, aztán valahol elvesztette a kapcsolatot a realitással, és átváltott egy kissé lehetetlennek tűnő dologba. Ez csak az én véleményem, és nem vagyunk egyformák. Hiszen rajtam kívül többen szerették, mint nem. Mindenesetre egy próbát megér bárkinek. 

Nem tudom, hogy fogok-e még Borsától könyvet olvasni, lehet, később adok más művének is esélyt. Erről itt biztosan hallani fogtok. De ez még a jövő zenéje.

F.

Borsa Brown: A férj prostija

Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2018.
428 oldal

Pamela házassága a szakadék széléhez ért. Három gyerekkel, és egy jóképű, sikeres férjjel az oldalán, úgy érzi, ő nem sokat ér. A mindennapjai szürkeségében azonban elhatározza, hogy megszívleli édesanyja egykori tanácsát: „Egy nő legyen tökéletes háziasszony, szerető anya, és otthon az ágyban egy céda.”

Női praktikákat bevetve, és minden szégyenérzetét levetkőzve próbálja visszacsábítani a férjét, akit talán nem is veszített el.

Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Ezúttal humoros formában, de mégis kegyetlenül őszintén és valósághűen mutatja be a női lélek bonyolultságát.

Egy krízisbe jutó házasság újraélesztése, rengeteg erotikával, érzelemmel, nevettető és elgondolkodtató helyzetekkel. Egy olyan történet, ami bárki életében valóssá válhat. Mert a cél: nőnek maradni mindenáron!