Változások szele Olaszországban - könyvértékelés

Még nyár elején elkezdtem igazi, nyári hangulatú (ami nálam egyet jelent azzal, hogy nyáron játszódik) regényeket keresni. Ehhez kapóra jött, hogy július hónapban Alexandra könyvvásárt tartottak Szombathelyen. Gondolkoztam nagyon, hogy elmenjek-e, aztán nagy örömömre nyertem VIP belépést, így nem volt kérdés, hogy ott leszek. Magamhoz mérten visszafogott voltam, három könyvet szereztem be. Az egyik szerintem már a borítójában is a nyarat hordozza.

Szóval így került a kosaramba Leonie Mack könyve. Amit korábban már több embernél láttam Instagramon, gondoltam, miért ne olvassam el? A Mindörökké Itália egy szép, letisztult stílusú borítót kapott, és ehhez passzoló szép éldekort. Igazából nem számítottam semmi nagy dologra, csak egy nyári romantikus sztorira. Ám Lou története ennél sokkal többet adott!

Lou elvált, egy gyermekes édesanya, aki próbál talpon maradni feje tetejére állt életében. Hír bemondóként dolgozik egy TV csatornánál, ahova volt férje szerezte be. Aki a válás ellenére is komoly hatással van rá: nem csak házasságuk alatt, hanem utána is folyton kritikával illeti Lou-t, akin ez nyilvánvalóan nyomot hagy. Úgy érzi, élete megrekedt, hiszen semmihez sem ért, a munkája is csak kegyelemből van, és igyekszik lányát terelni a zenei pályáján. Amikor Edie-ért rohan az iskolába, egy hirtelen ötlettől vezérelve jelentkezik a zenetárborba kísérőnek. Lánya tanára, Nick örömmel veszi az ajánlatot, hiszen akad elég tennivaló az olaszországi út során. A nő feltett szándéka, hogy az utazás során megtalálja azt, amiben tehetséges, így megannyi workshopra jelentkezik. De sokkal többre bukkan rá az európai út során, mint holmi parfüm készítés, és táska varrás művészete.

Egy bizonyos fokig lassúnak éreztem a történetet, mintha nem kötött volna le úgy. Ez lehet annak köszönhető, hogy utazás közben olvastam, és nem tudtam annyira átszellemülni a történetbe. Aztán elkezdtem élvezni a sztorit! Egy kellemes szerelmi történetet kaptam kézhez a könyv által, amit az író festői tájba csomagolva adott át. Nem kedvelem annyira a leíró részeket, de itt a tájleírások nagyon fontosak voltak, ennek köszönhetően tudtam teljesen elképzelni a zenei tábort a Garda tó környékén. Szerintem lassabban bontakozott ki a cselekmény, idő kellett mire megismerhettem jobban a szereplőket. Lou lassan kezdett el felengedni a többi kísérő szülő között. Hajszolta kétségbeesetten azt, hogy mihez van tehetsége: különböző workshopokra ment el, amik nem jártak nagy sikerrel... Közben Nick-hez is közelebb kerültek, hiába lebegett ott neki, hogy lánya tanára, fiatalabb nála, és hogyan ítélik ezt meg. Aztán Nick megmutatja neki, hogy nem kell valamihez tehetség, hogy értékes legyen az életben.

,,- Meg fogod találni az utadat - mondta lágy hangon.
- Borzalmas a tájékozódási képességem.
- Azért, mert még mindig a völgyben vagy. Ha felmászol a hegytetőre, megtalálod az ösvényedet.’’

Lou karaktere jól tükrözi azt, hogy milyen hatással van egy emberre, hogyha folyamatosan a negatív dolgok vannak kiemelve az életében. Folyton ezt kapta volt férjétől visszajelzésnek házzaságuk alatt, majd utána is, és a végére már saját maga is elhiszi. A zenetábor valamennyire elfeledteti ezt, majd amikor váratlanul megjelenik volt férje az új barátnőjével, ismét visszaesik a lejtőn. Ez kicsit Nick-et is elbizonytalanítja, de Lou kiáll magáért, és kapcsolatukért! Nick remekül igazgatja a zenész palántákat, de nyomás nehezedik rá, hogy a fő fellépés egykori iskolájában lesz, ahol annyi negatív élmény érte. De ő is hatalmasat fejlődik, amikor Edie kedvéért színpadra áll, lekűzdve a félelmét. És hát Edie! Számomra egy üde színfolt volt a kiscsaj a történetben, sokszor világított rá egyszerűen olyan dolgokra, amikbe a felnőttek totál belegabalyodtak. Nagyon bírtam az ő karakterét! Azt egy picit sajnáltam, hogy az olasz szokásokból nem sok minden jelent meg a történetben. Nick és anyukája hozta be az olasz virtust a sztoriba, anyukáját nagyon csíptem!

Kellemes, nyári, romantikus történet volt ez! Nekem tetszett, hogy a lassan épülő szerelmi szál mellett karakter fejlődéseket láthattam. A végére Lou-t is sikerült jobban megszeretnem. Az epilógus nagyon jól lezárta a történetet, szerintem remekül összefutott ott minden! Negatívumnak talán azt tudnám mondani, hogy nekem sokszor túl lassú volt a könyv mondom, ez lehet az én hangulatom függvénye volt inkább. Illetve nagyon sok zenei szakszó volt benne, én nem vagyok a zenében jártas, így nekem nagyon idegennek hatottak ezek. De összességében tetszett a regény, nem volt annál több elvárásom, minthogy kapjak egy szerelmi történetet Olaszországból, amit meg is adott!

F.

Leonie Mack: Mindörökké Itália
Italy Ever After
Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2026.
ISBN: 9786151110751
384 oldal

A harminchét éves, elvált Lou egyedül neveli a lányát, Edie-t, és úgy érzi, élete zsákutcába jutott. A nyáron azonban lehetősége nyílik rá, hogy kísérő szülőként elutazzon Olaszországba, a Garda-tó mellé egy zenei táborba, s az út során egyre mélyebb vonzalom szövődik közte és Edie zenetanára, a jóképű Nick Romano között. Csakhogy a milánói koncertre való felkészülés Nickben fájdalmas gyerekkori emlékeket ébreszt. Vajon a körülmények ellenére többé válhat a varázslatos északolasz tájban kibontakozó románc futó nyári kalandnál? Társra találhat egymásban az önbizalomhiánytól szenvedő Lou és a zenészkarrierjét maga mögött hagyó Nick?

Leonie Mack romantikus bestsellere lebilincselő olvasmány a bizalom, a szeretet és a szerelem hatalmáról – és nem utolsósorban a ragyogóan napfényes Olaszországról.