2025. nem volt egyszerű... - évösszegző poszt

Szia kedves Olvasó!

A karácsonyi készülődés közepette végre sikerült nem elfeledkeznem a szokásos, évet összefoglaló kis bejegyzésemről. A tavalyit elég bő lére eresztettem, fogalmam sincs az ideiből mi fog kisülni, hiszen elég kaotikus év volt ez számomra...

Forrás: Pinterest

Vagy inkább mondhatnám azt is, hogy megterhelő. Elég nehéz volt 2025. magánéleti szempontból, így nagyon sokszor szorult háttérbe az olvasás számomra. Aztán máskor meg ez volt a menedék, hogy kiszakadjak a hétköznapok rohanásából, gondjaiból. Sajnos nem sikerült az idei olvasási célomat megdöntenem, valahol október környékén engedtem el, hogy meglesz a 25 könyves cél. Tavaly hasítottam az olvasást illetően, hiszen sikerült a 25 könyvön túl olvasnom, összesen 34 fantasztikus történetet ismerhettem meg. Idén pont december 24-én a 22. könyvemet fejeztem be. Szokásosan tervben volt karácsonyi könyv is, de a munkahelyi hajtás, meg egy betegség teljesen felborított mindent. Mindegy, talán jövőre tudok még az ünnep előtt igazi karácsonyi témájú könyvet falni.

Igyekeztem idén is rendszert tartani a blognál, hetente, vasárnaponként egy posztot próbáltam hozni. Volt olyan idő, hogy ezt tudtam tartani, mert tudtam úgy előre dolgozni a bejegyzésekkel, de bizonyos hónapokban totál elúsztam. De ennek ellenére örülök, hiszen idén szárnyalt a blogom, összesen 11 ezer megtekintést produkáltatok - ezúton is üdvözlöm az indiai és Egyesült Államokban székelő, robot olvasóimat! Nemsokára 11 éve lesz, hogy elindítottam a blogomat, magam sem hittem volna, hogy ennyire kitartó leszek ebben.

Ezt az évösszegzőt hónapra lebontva gondoltam felépíteni, aztán lehet kitörlök mindent, és marad a szokásos, kiemelkedő olvasmányos vonal. Ismét hála a Molynak, tudom rendszerezni az évemet. Bár nem emelek ki szerintem minden könyvet, csak arról a hónapról írok inkább, ahol valami maradandó történt.

Rájössz a titkokra? - könyvértékelés

Ismét egy ezer éve kívánság listán lévő könyvet olvastam, ami nyilván nem baj, hiszen tudtam faragni tovább az olvasatlan könyveim számát. Még tavaly nyár végén vettem a kezembe Holly Jackson Jó kislányok kézi könyve gyilkossághoz című regényét, ami nekem nagyon bejött! Tetszett, hogy együtt nyomoztam a főszereplővel, és ugyan klisés volt a vége, de igazán meglepett. Ha tudom előre, hogy Karen M. McManus könyve is hasonló alapokra épül, előbb leveszem a polcomról.

A Lehull a lepel egy nagyon érdekes alapötlettel indul, ami a sztori előre haladtával bárhova kifuthatott volna. Azt hittem elsőre, hogy egy középszerű, középiskolásokról szóló nyomozásba cseppenek, de közel sem volt ennyire egyszerű ez a könyv! Rendesen összpontosítanom kellett az olvasás során, hogy én is eljussak a nyomokhoz és ezzel együtt a megoldáshoz.

Felkavaró érzések - könyvértékelés

Off topic: természetesen sikerült megint elúsznom így az évvége fele, és mivel egy elég meredek év van mögöttem, így borultak az olvasási terveim is. Főleg az ősz volt megterhelő időszak, rövidebb könyvet is viszonylag sokáig olvastam, meg olyat is, ami magával ránt a sztoriban, és máskor maximum egy hét volt befejeznem, hiába hosszabb a regény. De elengedem inkább az au idei célkitűzésemet, nem akarom, hogy stressz legyen az, ami a kikapcsolódásomat szolgálja teljes mértékben. Na bumm, ha idén nincs meg a kitűzött célom. Szóval ezért is voltak most kisebb szünetek itt a blogon. De talán most beérem magamat.

Tavasszal teljesen elkápráztatott Jennifer L. Armentrout a fantasy világával a Vér és Hamu sorozatban. Akkor Poppy és a Sötét szerzet sztorija döcögősen, de meggyőzött. Nyilván látom a könyvek hibáit, olykor azt is érzem, hogy túlnyújtott, nagyon hosszú, és feleslegesen ismétlődnek benne a dolgok, gondolatmenetek. De ettől függetlenül rabja lettem az egész fikciónak. Tartva az olvasási sorrendet, belekóstoltam az előzmény kötetekbe is, szintén nehézkesen indult a kapcsolatom a Hús és Tűz sorozattal. A sztori nagyon hasonlított az eredetire, viszont a szereplők adták számomra a pikantériáját a könyvnek.

Az olvasási sorrendben elérkeztem a második könyvhöz, ami nem más, mint a Fény a lángban. Kíváncsian vetettem bele magamat az elektronikus verziójába, hiszen valahogy a szereplők itt jobban meggyőztek, mint az eredeti sztoriban bár Poppy a Két királynő háborújában odarakta magát rendesen. Viszont ott motoszkált bennem, hogy vajon itt is el fogom-e veszteni a lendületet a túl hosszú terjedelem miatt, vagy az írónő tud-e csavarni rajta akkorát, hogy ez ne történjen meg.