Már nem emlékszem, hogy kinek a
bejegyzése sarkallt arra, hogy megrendeljem a Let’s get Textual avagy Légy
merész című könyvet. De az nagyon megtetszett a posztban, hogy a
szerkesztése miatt nagyon gyorsan lehet haladni a történettel. A fülszövegre
azért rápillantottam, így tudtam, hogy nem fog nagy meglepetés érni, és nem
ebben a 320 oldalban kell keresnem az univerzum kérdéseire a választ. A
korábbi, érzelem dús olvasmányom után vágytam egy picit lazább, mondhatni
limonádé vagy nem így szokták ezeket
hívni? könyvre, és gondoltam, akkor itt a lehetőség.
Az egyik főszereplő karakterrel Delia-val indul a regény, aki szakít
egyetemi szerelmével. Aztán egy eltévedt SMS dobja fel a lány életét. A
rejtélyes idegen nem hagyta annyiban a kis szöveges üzenetet: beszélgetni
kezdtek. A történet első része szinte csak a rövid üzeneteikből áll. Zach
humora szerintem jól megmutatkozott a kis sorokban, sokat nevettem a két fiatal
üzenetváltásán. Viszont ez picit fura volt nekem, hiszen nem nagyon jellemző
már a mai világban az SMS. De ez adott egy hangulatot a könyvnek.
A könyv első fele nagyon gyorsan
olvastatja magát pont a vicces üzenet miatt. Kíváncsian vártam, hogyan fog
alakulni a két fiatal kapcsolata, mert láthattuk, hogy üzenetben jól működtek,
de vajon élőben is? Nos, az első randi során érezhető volt a két szereplő kis
esetlensége, pont ez tette számomra életszerűvé az egészet. Sőt, élőben nekem
még jobban tetszett Zach könnyed
stílusa, és humora, amire Delia is
ugyanúgy vevő volt. Úgy éreztem, hogy túl sok információ nem derült ki a két
főszereplőről, pont csak annyi, amire szükség volt. Viszont Zach karaktere egyre érdekesebbé vált
számomra. Nem csak a szokásos „kocka” informatikus srácot kaptuk, aki pötyög a
számítógép előtt 24 órát. Tetszett a mögé felépített sztori, miszerint
középiskolában csinált egy alkalmazást, ami nem úgy sült el, ahogy gondolta,
és ezt akarja jóvá tenni. Aranyos jelenetek voltak a srác családjával is.
A cselekmény nem tölt ki hosszú időt. A történetnek van egy érdekes tetőpontja, amire nem igazán számítottam, hogy az előzmények alapján felmerülhet ilyen fordulat. Viszont nekem túlságosan gyorsra és összecsapottra sikerült a megoldása, illetve lezárása. Voltak benne olyan részek, amik számomra kicsit eltúlzottak voltak, például amikor Zach pár találkozás után már mondja Delia-nak, hogy mélyen megérti őt. Pár üzenetváltás és személyes találkozót követően? Amikor alig beszéltek személyes dolgokról? Volt még néhány olyan dolog, ami nekem kis „bénácska” hatást keltett a sztoriban.
És elérkeztünk számomra a legnagyobb
kérdőjeles dologhoz a könyvben: a kecske. A könyvhöz abszolút illik, hogy a két
főszereplő nem egy kiskutyát vagy macskát szeretne közösen, hanem egy
kiskecskét. Viszont szerintem a végére ez már átcsapott erőltetettbe, amikor
olyanokat olvastam, hogy „megvillantja
édes kecskés mosolyát” az állat.
F.
Teagan Hunter: Let’s get textual – Légy merész!
Légy merész 1.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás éve: 2020.
320 oldal
A szám téves, a pasi nem.
Egy téves számból többnyire nem is lesz
több, pillanatok alatt elfelejted. Nem kezdesz az illetővel se csetelni, se
flörtölni. Nem ő az első gondolatod ébredéskor, vagy az utolsó elalvás előtt…
És tutira nem beszéled rá, hogy vegyen egy kiskecskét. Mert az fura lenne.
Zach Hastings és én fülig merülünk a
téves hívását követő mizériába, és nem követjük a szabályokat. Én nem keresek
szerelmet, Zach pedig egyértelműen mellétárcsázott, de…
…talán mégsem célzott félre, és
beletalált a szívembe.
Kapcsolj ki ezzel a ragyogó
történettel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése