2017. december 22., péntek

Az elmúlt időszakom 190 oldalban - könyvértékelés

Tőlem szokatlan módon ismét egy számomra ismeretlen magyar (!) szerző művéhez nyúltam. Számtalan könyves webshop hírlevelére vagyok feliratkozva, az egyikben reklámoztak egy interjút az írónővel, Fekete Judittal. Rákattintva eljutottam a könyvéhez is, aminek kapcsán nyilatkozott. Felkeltette érdeklődésemet a fülszöveg, így került a kosaramba Az őrület határán.
Nem olyan rég, hosszú időn keresztül voltam álláskereső, így gondoltam miért is ne olvashatnám el a könyvet, ami ezt a jelenséget dolgozza fel. Önironikus, szókimondó és vicces. Terápiaként osztogatnám minden munkára vadászó embernek, kortól függetlenül. De tényleg.

Lili egy marketing cégnél dolgozik, és egy szép napon kirántják alóla a talajt, felmondanak neki. Innentől kezdve mutatja meg egyhangú, olykor kilátástalan hétköznapjait. Aki volt már álláskereső, annak nem kell bemutatni azokat az érzéseket, szituációkat, amiken a főhős is keresztülment. Valószínűleg ezért is nevettem annyit az olvasás közben, hiszen teljesen magamra találtam a történetben. Ugyanúgy kezdtem el én is a dolgokat, mint ő. A munkaügyi központos látogatások, a tanácsadóhoz járás, a TLC nézés azóta is csak azt nézek a rituális álláskeresések, vagy éppen izgatottan kapni az ismeretlen számos hívásokra, hátha állásügyben keresnek. Ezek mind mind lejátszódtak nálam is.

Igaz, azóta már elhelyezkedtem, de a könyv olvasása közben visszagondolva azt éreztem, hogy jó talán annyira nem is volt drasztikus a helyzetem, mint ahogy akkor megéltem. Lili sokszor érezte a kilátástalanságot ahogy én is aztán végül megalkudott magával, és feladta marketinges céljait. Így került egy teljesen más helyre, egy virágboltba. Amit utált… Rágódott is a váltáson. Előjött az a kettős érzés, ami szerintem azért egy álláskeresőt végigkísér a folyamat során: van egy lehetőség, ami ugyan nem az, amire vágyunk, de mi van, ha nem lesz jobb? Elfogadjuk? És ha nem fogadjuk el, megbánjuk? Egyszerűen annyira reálisan festette le mindezt a könyv, hogy minden egyes szónál azt éreztem, hogy úr isten, ez akár rólam is szólhatna…

Lilinél kivágja a biztosítékot egy burkolt álláshirdetés, és ezt követően arra gondol, hogy leírja tapasztalatait egy blogban, hogy tudjon másnak is segíteni. Végül a blog túlnő rajta, és olyan méreteket ölt, amire ő maga sem gondol. És a környezete sem. Sőt, úgy érzi bajba is került miatta, és egy telefonos „zaklatónak” sem akarja a telefont felvennie. Itt valahogy éreztem, hogy ez lenne a fordulópont számára, de azért még húzódott kicsit a dolog. A könyv 10 hónapot ölel fel, a végén pedig kapunk egy lezáró fejezetet egy évvel későbbről.

Annyira jól szórakoztam az olvasása közben, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy vége lett. Lehetett volna kicsit hosszabb, bár pont elég volt így is a történet. Kerek és teljes. Remekül ábrázolta a munkakeresés kálváriáját, gyakorlatilag a folyamat görbe tükre ez a könyv. A szereplők hitelesek, és hát én mindenkinek kívánok egy Schulz-féle barátot. A kötetet meg osztogatnám az „Álláskeresők kiskönyve” mellé.



Én nem fogok a munkakeresési mizériámról blogot indítani bár egy két sztorim lenne nekem is, így végezetül annyit írok le, hogy minden álláskereső olvassa el ezt a történetet. Ha most kezdett el az illető a munka világában érvényesülni, vagy ha már volt munkája, akkor is. Ha Neked is van egy ilyen ismerősöd, ajánld neki a könyvet. Igaz, ettől állása még nem lesz. De legalább kizökkenti Őt a szürkeségből, lehangoltságból, kilátástalanságból.


F.

Fekete Judit: Az őrület határán - Kálmán Lili munkanélküli naplója
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás éve: 2017
192 oldal

Mit tehetsz, ha minden veszni látszik?

Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele. Munkanélküli lett. Nincs mese, ideje új állás után nézni. Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.

Elgondolkozik, legyen-e belőle Aloe vera MLM-ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?

Várjon az igazira, vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit? Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál. Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk...

A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja a hazai könyvkínálatnak, és lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.

Kövesd Lili történetét és találd meg önmagad!

"Kicsit Bridget Jones, kicsit Adrian Mole, önironikus és nagyon szórakoztató." - M. Liza
"Bár előbb olvastam volna ezt a történetet... Már nem félek a váltástól." - Földesi Anikó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése