A tiltott szerelem - könyvértékelés

Őszintén megmondom, fogalmam sincs, hogy jelenleg az LMBTQ témával kapcsolatban miről lehet szabadon írni és miről nem, mit mond ki a hatályos jogszabály nem pont erről, de erre kiéleződve ezért az elején beszúrnám ide ezt a kis tájékoztatást, biztos, ami biztos. Ebben a bejegyzésben egy LMBTQ témájú könyvről fogok írni, ennek tudatában olvassátok, bár nem tudom, ez miben befolyásolná bárki életvitelét. Köszi, köszi. F.

Találkoztam már olyan könyvekkel, ahol egy-egy mellékszereplő a saját neméhez vonzódott. Soha nem volt nekem ezzel problémám, sőt, néhol akár színesíteni tudott egy olvasmányt egy ilyen részlet. Viszont olyan kötethez még nem volt szerencsém, ami kimondottan egy meleg főszereplőről szólna, vagy annyira nem volt számomra furcsa, hogy már nem is emlékszem rá. Még nyáron a Könyvmolyképző oldalán nézelődtem, amikor megláttam Casey McQuiston könyvét. A rózsaszín borítója nem igazán eresztette figyelmemet. Sőt, előtte elég sok helyen láttam, hogy felkapták, és olvassák. A Vörös, fehér és királykék ízig vérig LMBTQ témát felölelő, elég vad fikció – ez volt az első gondolatom, ahogy elolvastam a fülszövegét. És úgy voltam vele, hogyha már ennyien olvassák, és ilyen figyelemfelhívó a borító, valamint lépett egy ekkora merész dolgot az író, hogy ilyen sztorit kreált, miért ne olvasnám pont én?

Egy icipicit azért tartottam a könyvtől. Mármint, nem a témájától, mert az egy percig sem zavart, csak úgy nem tudtam, hogy pontosan mire várhatok. Elképzelésem sem volt arról, mégis hogyan jelenhet meg egy olyan szerelmes sztori egy new adult könyvben, ahol történetesen két nem is akármilyen rangú srác szeret egymásba. Vagyis, rubin pöttyös kötet lévén azért volt egy minimális elképzelésem a sztorit illetően, de pontosan az nem jött be, amire úgy számítottam. Viszont úgy raktam le a könyvet, hogy nagyon vegyes érzéseim voltak…