Démonok, mindenütt! - könyvértékelés

Az Illuminátusok gyémántja, ambigrammaként

Nemrégiben a blogot átadtam a vallási misztikumoknak Dan Brown híres regénye által. Azóta követem ezt a vonalat, legalábbis az író műveit, valamint a témát illetően, hiszen a Da Vinci-kód után az Angyalok és démonok című könyvével tértem haza a könyvtárból. Sokat nem gondolkoztam azon, hogy ezt is olvasni akarom-e, hisz a siker sztori lenyűgözött, így vágytam a folytatásra. Mint megtudtam, ez a könyv valójában a Langdon sorozat első része, így én fordított sorrendben haladtam, de hát annyi baj legyen. Most kihagyom a könyvről készült fotó mellékelését, mert ez is olyan csúnyácska, mint a Da Vinci-kód volt. Egy egyszerű, barna kemény fedelet kapott, gondolom a sérülések elkerülését szolgálva.

A történet kibontakozása, felépítése, lebonyolítása kísértetiesen hasonlít az előzőleg olvasott Da Vinci-kód struktúrájára. Szerintem ebből kifolyólag is történt meg az, hogy U N T A M a könyvet. Legalábbis bőven az elején. Meg úgy a közepén is. Azt értem, hogy az írónak vannak sajátosságai, hiszen találkoztam már ilyenekkel korábban is. De szerintem ez így nagyon kiszámítható lett. Na mindegy, ennyire nem szaladok előre.

A történet kezdete szintén egy gyilkosság, ami után felkeresik a szimbólum kutató főhősünket. Mivel ez az első része a sorozatnak, így itt kicsit több információt lehet megtudni Langdonról. Nekem személy szerint ez sokkal jobban bejött, ezt talán kicsit hiányoltam a Da Vinci-kódból, de hát így jár az, aki nem tájékozódik előre és második résszel kezd. Ennek ellenére semmi más hátrányom nem származott a fordított sorrendből.

A téma választása itt is érdekes volt. Egy rég elfeledett szervezet, az illuminátusok felbukkanása mellett jelen volt a vallási világ, ám itt közvetlenül kapcsolódik sztori a valláshoz, hiszen egyenesen egy pápaválasztás közepébe cseppenünk. A történet elindul, Robertet felkérik a kutatás segítésére, ám nyomozókat itt most nem vonnak be. Miközben járták körbe a CERN-t, végig vártam, hogy mikor toppan be a hölgyemény segítő, de sokáig nem kellett várnom. Vittoria megérkezésével nemcsak az ő lelkivilága kavarodott fel ami teljes mértékben érthető, hanem a történet is kezd felkavarodni. Robert a lány segítségével próbálja meg kideríteni, ki ölte meg Leonardo Vetra-t, valamint hova került a nagy találmányuk. – ami fenyegeti a Vatikánt a Föld színéről való eltörléssel.

Váltott szemszöget kapunk, ahol egyik szálon folyik a „nyomozás”, a másikon pedig a gyilkos nézőpontjából követhetjük a történéseket. Főhőseink közben különböző problémákba ütköznek. Titkos jeleket találnak, amelyek irányt mutatnak a párosnak, ám valahogy mindig később érnek a gyilkosságok helyszínére, így nem tudják megmenteni a papokat. Őrült hajsza kezdődik az idővel, nem csak a papok megmentése miatt, hanem ketyegett az antianyag órája is. Az amúgy is fokozott eseményeket az író megtűzdeli szorult helyzetekkel, amikbe mindig Robert kerül – pechére a klausztrofóbiája miatt. A négy földi elem bevonása a gyilkosságokba érdekesen lett kivitelezve. A végén Vittoria utáni keresgélés erősen elszánta Langdon-t, így a lánnyal való közös együttműködéssel sikerül kiiktatni azt, aki a gyilkosságokat véghez vitte. Ám itt még nincs vége. Ugyanis a konklávé, valamint a Vatikán továbbra is veszélyben maradt.

A történet vége olyan meglepetéseket rejteget, amire nem számítottam. Az író előző műve alapján kalkuláltam azzal, hogy olyasvalaki fog a gonoszságok hátterében állni, aki mindvégig közvetlen közelből figyelte az eseményeket, valamint részt vett azokban. Ám itt megdöbbentem, ugyanis nem az a személy volt a ludas, akire mindvégig számítottam!! Előtte volt még egy őrült ámokfutás szintén az idővel, valamint a fiatal félig megőrült camerlengoval. Azért a legvégén még féltem, hogy mi lesz Langdonnal, hát mégis csak ő a főszereplő, majd leesett végül Landgon is hogy van még könyv vele ezen kívül, úgyhogy semmi gáz nem lesz.

Viszont a lezárást illetően volt bennem egy hatalmas kérdőjel. Érezhető volt, hogy az események zajlása közben kialakult vonzalom a két főhős között. Oké, a végén volt is egy jelenet, hogy Vittoria lehengerli Langdon-t az ágyban. DE. Mi lett velük? Hova lett Vittoria? Mert a Da Vinci-kódban ha jól rémlik, pár alkalommal utalás formájában feltűnt a lány. De ott már a végén Sophie-val akad össze Langdon. Most akkor Vittoria eltűnt, mint szürke szamár a ködben? Hova? Miért? Ha valaki esetleg tud valamit erről, mert én mondjuk figyelmetlen voltam, vagy bármi, írjon nekem. Köszönöm!

Összességében tudom ajánlani az Angyalok és démonok című művet. Annak ellenére, hogy túlságosan megfigyelhető benne Brown sémája, a vége nem lett kiszámítható és mondhatjuk, hogy ez a lényeg. Fordulatos, tartogat meglepetéseket bőven és érdekes a téma választása. Néhol számomra túl sok leírást tartalmazott, de ennyi elfér egy ilyen terjedelmű könyvben.

Nos, a könyvből ugyanúgy készült film, szóval nemsokára érkezem azzal is. Aztán tovább lépek egy következő műre, ami már nem Dan Brown tollából származik.

F.

Dan Brown: Angyalok és démonok

Angels and demons

Kiadó: GABO Kiadó

Kiadás éve: 2003

680 oldal

Robert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet – az Illuminátusok – bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen.

Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.