2012-ben mindenki erről
a könyvről beszélt. Nagy port kavart. Mindenhol ezt láttam, mindenki posztolta,
hogy olvassa éppen, vagy olvasta, vagy éppen ír róla valamit. Mert szerintem
senki nem tudta szó nélkül hagyni.
Kollégiumomban volt egy
érdeklődési kör, ahol sikerkönyvekről beszélgettünk. Ott is előkerült a könyv.
Megvitattuk, ki mit gondol róla, ha valaki olvasta, hogy vélekedett a
történetről. Részletet is olvastak fel belőle, hogy aztán együtt kivesézzük.
Nem sokkal ezelőtt drága szobatársam kezdte el olvasni. Amikor végzett,
kölcsönkértem tőle. "Csak beleolvasok." És pont a hírhedt
szerződésnél csaptam fel. Ömm, szerencsés kezdés. Aztán valahogy mégis rávettem
magam az olvasásra. Sikerkönyv, volt már ilyen (pont az Alkonyatnál...), hogy
kicsit később ugyan, de engem is elvitt az ár. Utólag sokat olvastam a
könyvről, és találtam olyan utalásokat, amelyek szerint az írónő egy Twilight
fanfiction kapcsán írta a könyvet. Sok véleményben szerepelt is, hogy mennyire
látszik a párhuzam a két könyv között. Két év elteltével az újraolvasáskor én
is felfedeztem pár hasonlóságot, de én nem említeném egy lapon a két könyvet.
Javarészt azért is, mert kb. 15 éves lehettem, amikor elkapott az Alkonyat láz,
és jóval a 18. életévem után vettem elsőként a kezembe az Ötven árnyalat trilógiát.
Első olvasásra nem
nagyon fogott meg. Hiányoltam a történéseket belőle... Most megint elővettem,
mert hát jön a film, legyek képben. Jöjjön a második olvasásos véleményem! (Ha
valaki követ molyon, vagy elcsípte Facebookon az értékelésem, akkor nagyjából
ezt a kritikát olvasta, csak most szeretném kicsit kifejteni.)
Én úgy vagyok a második
olvasásokkal, hogy ilyenkor már sokkal kritikusabban nézem az egész könyvet.
Nincs az új varázsa, hogy csak sodródok a történettel, hanem van időm
megfigyelni a részleteket.
Ha esetleg van még
olyan, aki nem olvasta, de szeretné, akkor inkább még most navigáljon el az
oldalról, mert sikerült pár bennfentes infót beleírnom... Bocsi.
A sztorija alapvetően
nem rossz. Van egy hétköznapi lány, aki a sors véletlenszerűségének és esetlenségének
köszönhetően – szó szerint – belebotlik Mr. Tökéletesbe. Jön a véletlenek
sorozata (milyen véletlen, miről beszélek?), hogy mindig egymásba botlanak. Mr.
Grey nem játszadozik, elviszi kávézni, majd kinyilatkoztatja, hogy ő nem képes
többre, Anának nem ez kell, maradjon távol tőle. De még ő küldözgeti a
könyveket, MacBookot, diploma kocsit meg ilyeneket. Öregem, tipikus pasi. Nos
eddig talán klisé is a dolog. Aztán Ana eljut Christianhoz, ahol előkerül a
csodálatos szerződés, amit én meglátva visítva hagynám ott álmaim, adonisz,
görög félisten testű pasiját. De nem, ő gondolkozik rajta. Közben elhangzik egy
jellegzetes (túl romantikus) mondat, amire már utaltam a filmes véleményemben, majd gyorsan elveszi a lány szüzességét. Holy grail. Utána még
összefekszenek párszor, de közben Ana belehabarodik, kinyögi Greynek, aki
szajkózza a jól begyakorolt mondatát: nem vagyok képes a romantikára. De azért
elviszi helikopterrel (amit más lánnyal még nem tett meg) repülni este, a
kivilágított város felett, meg vitorlázó repülőzik vele hajnalban (szintén Ana
az első lány ebben). Szóval a romantikátlan Grey ilyen. Milyen, ha romantikus?
Ana egyébként próbál megfelelni a szerződésnek, de nem igazán megy neki.
Akárhogy is szorítja össze a fogát, nem tud tetszelegni alávetett szerepben,
erre azért rájön. De a "játszószobás" tetőpont után azért tesz még
egy kísérletet. Kihúzza Greyből a vadállatot, majd elküldi melegebb éghajlatra,
megundorodik tőle, pakol és elmegy. Otthon telezokogja a kispárnát, hogy miért
kellett ezt? És itt véget ér az első rész. Jobb is, lehet tovább már nem tudta
az írónő húzni a semmit.
Ha címszavakban írnám le
a sztorit, annyi lenne hogy: hétköznapi lány, tökéletes pasi, túl tökéletes,
évődés, találkozások, lenyűgözés, ajánlat, szex, szex, évődés, szex, szerződés,
egy csipetnyi romantika, szex, szex, durvulás, sírás. Finito.
Szereplők: a
mellékszereplők a helyükön voltak. Meg úgy a főszereplők is szerintem. Bár...
Anastasia karaktere néha
nagyon kikészített. Komolyan, őt honnan szedték elő? Friss diplomás lány, és
ostoba. Miért?! Oké, hogy tapasztalatlan férfiak terén, de ennyire azért ne...
Meg kb. olyan, mintha egy burokban élt volna a Christiannal való találkozása
előtt. 100 éves autó, régi telefon, számítógépe sincs (oké, oké elromlott), és
nem is ért az újhoz. És ő egy XXI. századi könyvben szerepel. Jó ég. Az nagyon
bosszantott, hogy minden egyes résznél, amikor Christian felbukkan/megemlítik a
nevét/rágondol olyan szinten ajnározza, hogy az valami hihetetlen. Oké, elsőre
is felfogtam, hogy mennyire isteni, tökéletes, hibátlan, jó képű férfi ez a
Grey, de ennyiszer ezt leírni. Mint valami tini rajongása. Jézus. A végén a
döntését, hogy megkérte Grey-t, mutassa meg milyen valójában, először nem
értettem, aztán rájöttem, hogy azért tette, hogy meglássa, működne-e nekik ez a
kapcsolat dolog. Esküszöm az első értelmes gondolat tőle, amiért még meg is
tapsolom.
Christian meg... Ilyen
férfi a Földön nincs. Fiatalon obszcénul gazdag, jó képű, mindene megvan,
tényleg egy isten. De ott van az, hogy elcseszett, ötven árnyalatban is. Nem
azt mondom, biztosan vannak ilyen emberek (remélem a különleges ízlésük nincs
meg..), de azért ez tényleg ilyen elérhetetlen kategória. Itt még annyira nem
bontakozik ki a jelleme, erre várni kell. Szóval egyelőre csak ennyit róla.
Szerintem többet is ki
lehetett volna hozni ebből a könyvből. Viszonylag érdekes témát feszeget, meg
szerintem eddig ilyen témájú könyvre nagyon nem volt példa. Viszont ezután a
könyvpiac ontotta magából a szexuális töltetű könyveket. Személyes kedvencem a
Crossfire-sorozat, amelyből csak az első részhez volt szerencsém. Elég is volt.
Történet: 5/3
Szereplők: 5/4
Ajánlom? Ha szeretnéd
tovább olvasni, akkor mindenképp kell hozzá az első könyv. De ha csak
kíváncsiságból olvasnád, akkor keress másik könyvet. Annyit nem ér meg...
F.
E. L. James: A szürke
ötven árnyalata
Fifty Shades of Grey
Kiadó: Ulpius-Ház
Megjelenés éve: 2012.
524 oldal
Fülszöveg
Az erotikus, mulattató
és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába
keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad. Amikor Anastasia
Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel,
az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben
magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy
akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten
próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes
szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a
lányt de a saját feltételei szerint. Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey
szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere - multinacionális
vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja - ellenére démonok gyötrik és
az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba
kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése