2025. október 27., hétfő

Rövidke utazás - könyvértékelés

Egy ideje figyeltem, hogy a Lidl-ben néha tartanak könyves akciókat, amikor is főként Álomgyár Kiadó könyvei találhatók meg a polcokon, nagyon is kedvező áron. Egy nyári, gyors reggeli bevásárlás során sikerült elcsábulnom, és a kosaramba dobtam egy vékonyabb, de annál izgalmasabbnak tűnő kötetet.

Baráth Viktória munkásságát kifejezetten kedvelem, eddig öt kötetet olvastam a tollából, és további egy várja a sorát a magán könyvtáramban. Amikor a boltban elolvastam az Egy év Provence-ban tartalmát, rögtön tudtam, hogy ez a könyv engem céloz! Szép francia város, egy reménnyel teli szerelem és egy főszereplő hölgyemény, akinek a fotózás a munkája? Még jó, hogy olvasnom kell! És persze az írótól nagy kedvencem volt az Egy év Rómában, a címek hasonlósága miatt akarva akartlanul is összekötöttem a két történetet - persze, hiába.


A könyv rövidsége miatt gondoltam, hogy gyorsan végezni fogok vele. Nem nehéz a témája, könnyen olvasható, nincsenek mélyreszántó gondolatok benne. Baráth Viktória írói stílusa kellemes, és hát nem is ismeretlen számomra. Viszont most egy kicsit nehezebb időszakban kaptam le a könyvet a polcról, így jó két hétbe telt, mire végeztem a történettel.

2025. október 18., szombat

Rejtélyekkel teli szálló - könyvértékelés

Most nagyon beleugrottam abba, hogy lefaragjam végre az itthoni könyvtáramban lévő olvasatlan kötetek számát. Egész jól haladok amúgy már csak 25 könyv van a listán, de mellette folyton csábítanak más könyvek, amiket még nem szereztem be, vagy épp a Kindle hívogat, hogy kicsit szabadabban olvassak, mint a fizikai könyvek esetében.

Tavasz elején olvastam utoljára Colleen Hoover regényt, de még mindig van a tarsolyomban olyan tőle, ami érintetlenül hever a polcon. Mivel hónapról hónapra ütemezem be Molyon az olvasási tervembe a könyveket, így szeptemberre kitűztem egy CoHo művet. Ami nem más volt, mint a Layla. Már egy ideje szemezgettem vele, hiszen anno a Verity nagyot ütött nálam, és gondoltam hátha ez a könyv is ekkorát szól majd az írótól.


Kicsit mindig neccesnek érzem, hogyha elvárásaim vannak egy könyv felé, mert az vagy nagyon balul sül el, és teljesen kiábrándulok, vagy hoz mindent, amit vártam, így megkedvelem. Ez nem mindig alakul nálam jól, hiszen már az elvárásom alapján beskatulyázom az adott történetet, így sokszor előfordult már, hogy előre elkaszáltam a sztorit, holott akár jó is lehetett volna, ha máshogy állok hozzá. Vajon itt melyik megérzésem jött be?