Érzelmi viharban - könyvértékelés

Sikerült egy újabb fantasy sorozatba beszívódnom, Jennifer L. Armentrout teljesen megnyert a Vér és hamu első kötetével, így biztos voltam abban, hogy esélyt adok a folytatásnak. Utánanéztem, hét részes sorozatról van szó, amelyből egyelőre 5 kötet jelent meg hazánkban. Viszont tartozik hozzá egy előzmény sorozat Hús és tűz címmel, amit érdemes a harmadik és a negyedik kötet között olvasni. Jajj nekem!

Szerintem egy időre elfoglalom magamat Solaris és Atlantia földjének történéseivel. Hiszen az előző regény pörgése után, és persze a lezáró mondatot követően, már küldtem is az e-könyv olvasóra a második részt. Ami a Hús és tűz királysága címet kapta. Mivel az első rész nem szórakozott, tudtam, hogy hasonlót várok el ettől is a könyvtől is. De sikerült megugrani ezt a szintet?

Újabb varázslatos világ - könyvértékelés

Szerintem itt a blogon nem ejtettem szót arról, hogy februárban sikerült eljutnom egy Könyvmolyképzős raktárvásárra. Abszolút pozitív tapasztalattal jöttem ki a helyről, kedves volt a személyzet, minden jól ment, és sikerült megúsznom a hosszú sorbanállást is! Konkrét listával készültem, ahonnan nyilván nem mindent tudtam megvenni sikerült elég készlethiányos regényeket felírnom, mint például az ACOTAR. Egy órát nézelődtem a helyen, végül  három könyvvel távoztam, amelyből az egyik egy szimpla impulzus vásárlás volt. De nyilván már kacsintgattam felé.

Jennifer L. Armentrout tollából korábban a Várok rád sorozatból olvastam három könyvet. Nem tettek rám akkora benyomást, így elengedtem ezeket. Viszont több helyen olvastam, hogy az írónak a Luxen sorozata nagyon jó, ami fantasy műfaj. Valahogy az annyira nem keltette fel az érdeklődésemet, viszont egy másikkal már szemezgettem. Szerencsémre, a szépséghibás polcon a kezembe akadt, így féláron lett az enyém a From Blood and Ash, avagy a Vérből és hamuból című vaskos fantasy regény.

Mivel tavaly olvastam a Levegő népe köteteit, év elején pedig a Negyedik szárny szívott be, tudtam, hogy nagyon oda kellene figyelnem a történet elején, hogy felvegyem a könyv világának fonalát, és tudjak benne tájékozódni. Ezért vártam arra, hogy ne legyek annyira fáradt, így pont jól jött a húsvét előtti szabadságom. Hát, így is kellett jó 150 oldal, mire kezdett bennem körvonalazódni, mi történik a világban.

Összetörhet a szív? - könyvértékelés

Minden éven jön egy időszak nálam, amikor azt mondom, hogy na, ideje megnyomorítani a lelkemet egy Colleen Hoover könyvvel. Ugyanis még mindig vannak az írótól olvasatlan példányaim a gyűjteményemben. De valahogy a Verity óta nem éreztem az a WOW faktort, amit régen kiváltottak a könyvei belőlem. Jó, tavaly az Elrontott életek megütötték a korábban megszokott szintet.

Tavaly is ilyentájt vettem a kezembe egy jó kis CoHo könyvet, így folytatom ezt a szokásomat. Nem nagyon szoktam már újonnan könyveket rendelni, inkább másodkézből szerzek be regényeket, amolyan win-win szituációként. Viszont előző nyáron ez a könyv pont a kivételeket képezte nálam. Hiszen előrendelésként érkezett meg hozzám a Heart Bones, avagy a Szív csontjai. Nem tudtam ellenállni az éldekorált kiadásának, így landolt is a kosaramban, majd később nálam is.

Láttam itt-ott röpke véleményeket a könyvről, illetve idézeteket is olvastam, azok alapján nagyon megtetszett. Több olyan értékelés volt, hogy igazán szívet tépő, sírós lesz a regény, így izgatottan fogtam neki, hogy vajon számomra mit fog tartogatni. Nos, az írónő nem habozott, már az elején ledöbbentett...

A múlt csókja - könyvértékelés

Baráth Viktória regényeit nagyon szeretem, most épp egy sorozatába fogtam bele. A főnök című trilógia pont azt ötvözi, ami nekem kedvemre van: szerelmi szál, megspékelve alvilági eseményekkel. Legyen szó orosz maffiáról, amit ugye korábban Anne L. Green regényében kaptam, vagy akár kiterjedt bűnügyi hálózatról egy-egy Lakatos Levente könyvben, számomra ezek mindig tudnak adni egy kis pluszt a sztoriba.

Szóval Baráth Viktória szóban forgó trilógiájában adott volt minden, amit kedvelek olvasás közben, de valahogy az első kötet nem fogott úgy meg. Persze, sikerült olyan lezárást kerekíteni, ami kellő löketet adott a folytatáshoz, így egyből ugrottam is a soron következő kötetre, ami a Főnök 2. címet kapta. Vagy, az, új borítós, éldekorált kiadás szerint A múlt kísértése alcímmel jelent meg a trilógia vérfrissítése. Nos, ezek alapján izgatottan vágtam bele Ana Moreno legújabb kalandjába.

Pro tip: nemrégiben a Lidl is árult meglehetősen kedvező áron Álomgyár Kiadó könyveket, közte volt a Főnök első része is ebben az új kiadásban is. Ha nem lett volna a polcomon akkor már a régi borítós verzió, megvettem volna, hiszen szinte ajándék volt az ára miatt.

Az irányítás a kezedben van! - könyvértékelés

Nem tűntem el, csak egy roppant nehéz időszakban vagyok éppen az életemben, így valahogy olvasni sem volt kedvem. De sikerült azért befejeznem ezt a könyvet, ami hát annyira nem nyert meg magának, de lehet ez a jelenlegi mélyebb pontomnak köszönhető...

Igen, ennyi idő kellett ahhoz, hogy nagyjából kiheverjem az Onyx Storm okozta olvasási válságot, vagy másnaposságot, nevezzük, ahogy akarjuk. De ahogy láttam Tiktokon, nem csak én voltam ezzel így. Mivel Molyon szoktam tervezni havi szinten, hogy mit szeretnék olvasni, így remekül tudom faragni az olvasatlan könyveim számát az itthoni könyvtáramban. Tavalyi éven sikerült kifognom másodkézhből három Baráth Viktória könyvet. Az egyik ilyen szerzeményem két könyvből állt, amelyek egy sorozat részei.

A Főnök trilógia harmadik kötete nemrégiben jelent meg, szóval az első könyvhöz nyúltam, mondván tökre mindegy, hogy eggyel több sorozat ránt be. Az első rész azonos címet visel a sorozattal, így A főnök lesz a bejegyzésem alanya. Eddig nem tudtam mellélőni a szerző történeteivel, így izgatottan fogtam neki az olvasásnak.

Mi lesz ezek után? - könyvértékelés

Nos, az Negyedik szárny első két könyve között egy blog bejegyzés írásnyi időt hagytam. De a Vasláng után konkrétan ennyit sem haboztam, hála a friss megjelenésnek.

Rebecca Yarros varázslatos, sárkányokkal és veszéllyel teli világa annyira magával ragadott, hogy magamat is megleptem ezzel. Egy döccenésnyi akadályt sem jelentenek ezek a féltéglák, hála a Kindle-ömnek, így azonnal kerestem is a könyvtáramban az Ónixvihart. Vajon a korábbi, észvesztő befejezés után mit tartogathat az író Xaden Riorson és Violet Sorrengail számára?

Harc Navarre-ért!! - könyvértékelés

Az előző bejegyzésemben megágyaztam a soron következő kettőnek, hiszen én is belevágtam teljes gőzerővel a Negyedik Szárny az első könyv olvasása után kicsit fáj, hogy a „The Empyrean” sorozatnevet nem hagyták meg sorozatba, úgyhogy folytatom Rebecca Yarros trilógiájának olvasását és véleményezését.

Annyi pihenő időt hagytam a két könyv között, hogy megírtam az előző bejegyzést, és már ugrottam is a folytatásba. Az Iron Flame vagyis Vasláng még termetesebb könyvpéldány, mint elődje, a maga szolid kis 1000 oldalával. Továbbra is az e-könyv olvasómon függök, hiszen hetek óta nem tudom kb. elengedni a kis kütyüt. Bár, eljátszottam a gondolattal, hogy ezeken a vaskos téglákon csodaszép az élfestés, de meglátva egy-egy kósza élfestett kötet árát másodkézből!!, erről az ábrándomról hamar le is tettem... Majd talán eljön az én időm is.

Amekkora elánnal és függővéggel ért vége az első rész, ugyanonnan dübörgött tovább ez a kötet. Rengeteg kérdés maradt bennem az utolsó 3 mondatot olvasva, amire kezdésként csak apró válaszokat kaptam, ahogyan Violet is. Viszont ennél izgatottabban vártam, hogy mit fog tartogatni nekem ez a könyv. Hát… Gyakorlatilag nem bírtam a lépést tartani az írónővel!

Oh, Xaden Riorson, miért…

Üdv a Negyedik Szárnyban! - Könyvértékelés

Tavaly tettem egy bizonytalan lépést a fantasy világa felé, ami aztán legnagyobb meglepetésemre futólépésben rántott magával. Holly Black a Levegő Népe sorozatával gondoskodott róla, hogy nagyjából torony magasan év kedvencét avathassak már a tavasz folyamán. A sorozat befejeztével annyira üresnek éreztem magamat, hogy egy fórumon kértem a történethez hasonló regények ajánlását. Végül valahol titkon én is tudtam, hogy pontosan ennél a könyvnél fogok kikötni, csak idő kérdése…

Mivel egy borzasztóan felkapott könyvről/sorozatról van szó, egyből nem ugrottam bele, de úgy érzem, ennek is elég nagy időt hagytam 2023 november óta, hogy végül én is belekezdjek. Korábban olvastam már Rebecca Yarros tollából, a Tiéd vagyok akkor kellemes csalódás volt számomra, bár nem hagyott maradandó nyomot. Viszont a fantasy vonalat megülve gondoltam itt az ideje új esélyt adnom az írónőnek.

Gondolom ezek után nem meglepő, hogy éppen a híres, BookTok-on és minden létező platformon felkapott Fourth Wing, avagy a Negyedik szárny lesz a bejegyzésem témája. Mindig nézegettem könyvesboltok polcain, de valahogy visszatartott a féltégla nagysága, aztán eszembe jutott, hogy ez nem lehet gátló erő, hiszen van egy Marikám, a kis Kindle-öm.

Természetesen sikerült a lehető „legrosszabb” időpontra tennem az olvasást, hiszen ahogy én elkezdtem az első részt, azzal szinte egyidőben megjelent a harmadik kötet is tartok a spoilerektől. Viszont jó pont, hogy legalább egyben tudom egyszerre végigpörgetni a sorozatot.

Újabb titkok a múltból - könyvértékelés

Lakatos Levente rendszeres olvasójaként szinte egyből rárepülök a friss megjelenéseire. Kivétel ez alól a 2023-ban megjelent, Kiara Lord erkölcstelen randevúi című kötete, azt valahogy nem éreztem magaménak. Viszont volt egy regény, amit nagyon, de még annál is jobban vártam!

2022-ben járt utoljára a kezemben az írótól regény, méghozzá a Tönkreteszlek. A Nem szabadott volna… sorozat első részeként remek indítás volt, engem nagyon megnyert Mia és Samu története, főleg amilyen felfokozott állapotban hagyta abba a sztorit Levente. A kreált, felépített vallás, az ehhez kapcsolódó hajsza Mia és a Kalapos testvérek között egy telekért remek táptalaja volt a történetnek.

Nos, tavalyi évben végre megjelent a folytatás, ami a Tébolyodott címet kapta. Előrendelőként már a megjelenéskor a kezemben tarthattam a könyvet, de tudtam, hogy újra akarom olvasni az első részt, így váratott magára valahogy. Viszont 2025-ös évem első olvasmányaiként beütemeztem ezt a két könyvet, így végre elérkezett az idő, hogy folytathassam Miáék történetét.

Karácsonyi bűnügyek - könyvértékelés

Minden év decemberében elkap az érzés, hogy akkor MOST igazán téli/karácsonyi tematikájú könyveket fogok olvasni, ennek dedikálva ezt az időszakot. Több e-könyv is pihen az olvasómon, természetesen még egyikre sem kerítettem időt az évek végén, amióta nálam van az olvasó.

Agatha Christie neve nem hinném, hogy ismeretlen lenne bárkinek is, aki huzamosabb ideje olvas. Ugyan én nem vagyok nagy krimi rajongó, de több helyen találkoztam már a regényeivel. Kimondottan viszont még nem vettem kezembe egy művét sem. Viszont kettő éve karácsonyra kaptam egy igazán ünnepi kiadású könyvet, ami a krimi királynő pár írását fogta egybe.

A Karácsonyi krimik egyből levett a lábamról, már csak a csodás borítója miatt is. Az, hogy van saját kis könyvjelző „szála”, csak a ráadás volt. Mivel annyira nem ismerem az írónő munkásságát, így nem mondott sokat a tömör fülszöveg számomra. Az idei évben sikerült nem elfelejtenem ezt a szép könyvet a polcomon, így december elején bele is vetettem magamat! Aztán ez lett az évem utolsó olvasmánya, zárásként.

A regényben négy különböző vagy talán annyira nem is, karácsonyi nyomozást kapunk Mr. Hercule Poirot-tól és Miss Marple-től. Egy kicsit számomra lassan indult be az első történet, de szerintem ez annak számlájára írható, hogy meg kellett szoknom az írói stílust. A négy novellára hasonló eloszlást vártam a könyv terjedelméből következtetve, de viszonylag aránytalanul kaptak helyet a sztorik.