Tavaly is ilyentájt vettem a kezembe egy jó kis CoHo könyvet, így folytatom ezt a szokásomat. Nem nagyon szoktam már újonnan könyveket rendelni, inkább másodkézből szerzek be regényeket, amolyan win-win szituációként. Viszont előző nyáron ez a könyv pont a kivételeket képezte nálam. Hiszen előrendelésként érkezett meg hozzám a Heart Bones, avagy a Szív csontjai. Nem tudtam ellenállni az éldekorált kiadásának, így landolt is a kosaramban, majd később nálam is.
Miközben saját múltjával próbál megbírkozni, igyekszik dülőre jutni érzéseivel apjával kapcsolatban. Korábbi nehézségeit magába zárja, még apjának sem beszél róla, viszont a szomszéd srác, Samson valahogy szimpátiát ébreszt benne. A zárkózottsága szépen lassan feloldódik, és nyit a felé. Rengeteg traumáját egyből megosztja vele, miközben ő elég titokzatos marad. Ez kicsit zavarja Beyah-t, de egyezségre jutnak, hogy nyár végén mindent elmond neki Samson, viszont a köztes időt hagyják meg arra, hogy a lehető legjobbat hozzák ki a nyárból. Beyah számára a szimpátia kezd erősebb érzelmekké alakulni, végül Samson sem rejti el, mit érez iránta. Aztán egy éjszaka robban a bomba, és felszínre jut Samson minden korábbi titka, ami baljósan lengte körbe őt.
És igen, Beyah számára tényleg sorsdöntővé vált az egyetem előtti utolsó nyara...
A szereplők pedzegették, hogy a szív nem tud összetörni, hiszen nincsenek benne csontok. Hát, a végére nem csak Beyah szívének csontjai törtek, hanem kicsit az enyémek is... Hiszen annyira vártam, az erős indítás után, hogy, na, végre megkapom azt az érzést, amit keresek CoHo könyveiben. Oké, oké, az megvolt, hogy két sebzett lélek egymásra talált, és segítették egymást, kialakultak az érzések, és akkor megmentik a másikat régi önmaguktól. Majd jött az arcul csapás, ahol totál elment másik irányba az egész. Mintha nem kapott volna mélységet a könyv... Mintha ez a sztori valamit még akart volna, de aztán az a plusz kimaradt belőle, így valahol elvágta a dolgot az írónő. Amit amúgy nagyon sajnálok!
,,Azt hiszem, ha valaki a legrosszabb fajta ember, akkor afféle túlélő -stratégiává válik számára, hogy másokban is megtalálja a legrosszabbat. Hevesen koncentrálsz a másokban rejtőző sötétségbe, abban a reményben, hogy talán sikerül elleplezned a saját magadban rejtőző sötétség mélységét."
Érezhető volt a karakter fejlődés Beyah esetében. Örültem, hogy tudott változni, amit az író szerintem nagyon jól épített fel. Nem csak apjával találta meg a közös hangot, és tisztázták a múltat, de sikerült beilleszkednie az új családjába, kapott egy testvért, aki a legjobb barátnője is lett! A kis egyetemi szösszenet tök jól építette fel, hogy a kezdeti nehézségein hogyan lépett át a lány, és adott esélyt egy új fejezetnek az életében. Pontosan ilyen karakter épülést várok, amikor egy tragikus sorsú, 18-9 éves főszereplőkről olvasok!
Aztán ott volt Samson. Az elején rettentően titokzatos volt, utalgatott arra, hogy mennyi minden lehet a háttérben, viszont konkrét válaszokat sosem adott. Végül egy éjszaka kényszerült arra, hogy mindent bevalljon a lánynak, a korábbi egyezségükkel szemben. Onnantól akkora spirálban zuhant ez a része a könyvnek lefelé, hogy teljesen belezavarodtam!! Számomra szürreális volt, hogy Samson titka napvilágra került, de Beyah ugyanúgy ragaszkodott hozzá, ahogy előtte. És nem egy kis apróságról volt szó... Egyszerűen nem értem! Nekem valahogy ez nagyon életszerűtlen volt. Sajnáltam, hiszen a srác lehetett volna érdekes is, de valahogy totál agyoncsapta az egészet, ahogy az író alakította a hátterét a karakternek. Az, ahogy véget ért a könyv ezek után, csak hab volt a tortán. Nem, egyszerűen ilyen nem létezik, hogy valaki hazugságokba burkolózik, majd szemet hunyva az egész felett mindent ugyanonnan folytatok, ahol előtte hagytam. Kérlek?! Én abszolút úgy éreztem, hogy a srác karaktere valahogy több akart lenni, mint ami végül lett. Mert ő volt az, akinek megnyílt Beyah annak ellenére, hogy semmit nem tudott róla. Lehet, pont emiatt bízott meg benne? Passz. De ez a sztori, ami mögé felépült, nem igazán talált be.
Ah, sajnálom tényleg, hogy ez a könyv így ért véget. Természetesen a sanyarú gyerekkorral rendelkező karakterek megkapták a boldog befejezésüket, de nekem valahogy ez kevés volt így. Nem mondanám, hogy hú de rossz volt. De egyszerűen annyira életszerűtlen irányba kanyarodott el, hogy ez nagyon levitte az élményt. Pedig annyira éreztem az elején történtekből, hogy na ez lesz az a regény, ami megadja amit várok. De, sajnos nem. Ennek ellenére tudom ajánlani a könyvet, hiszen Hoover-höz méltóan rengeteg érzelem belezsúfolódott!
F.
Colleen Hoover: Heart Bones - A szív csontjai
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2024.
ISBN: 9789635977567
336 oldal
A szerelem néha akkor talál rád, amikor a legkevésbé számítasz rá.
A szegénységben és nélkülözésben töltött gyermekkora után Beyah Grim kemény munkával végre kijuthat Kentuckyból: teljes ösztöndíjat kapott a Penn State Egyetemre. De két hónappal azelőtt, hogy jobbra fordulhatna a sora, egy váratlan haláleset után otthon nélkül marad, és kénytelen a nyár végét Texasban tölteni az apjával, akit alig ismer.
Beyah csak abban bízik, hogy a nyár hamar eltelik, és sem ideje, sem türelme nincsen Samsonhoz, a szomszédban lakó gazdag, mindig komoly sráchoz. Kettejük között mégis olyan erős a szikra, hogy azt nem hagyhatják figyelmen kívül.
Mivel a jövőjük az ország különböző sarkába szólít ja őket, úgy döntenek, nem lehet köztük több felületes nyári románcnál. Sajnos azonban egyikük sem tudja, milyen örvény les rájuk, és a végén a szívüket talán a mélységbe ragadja.
Megindító történet a mindent felülíró szerelemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése