Csalódás a köbön - könyvértékelés

Korábban már említettem, hogy Colleen Hoover és Tarryn Fisher közös trilógiájának, a Soha, de soha első része már jó ideje figyelgetett a kívánság listám élén, és hosszú várakozás után sikerült beszereznem. Nos, miután elolvastam, úgy voltam vele, hogy jézusom, tudnom kell mi lesz a két fiatallal. Egy kupont találva sikerült a két kötetet mindössze 700 forintért megvenni még házhoz szállítással is jól jártam így szerencsére nem sokat váratott magára a folytatás.

A borítók még mindig nagyon szépek, és tetszik a kis domború hullámokat (?) ábrázoló nyomat a fedlapokon. Viszont továbbra sem tudok napirendre térni afelett, hogy mi a francnak kellett ezt a sztorit 3 könyvre szedni, amikor megáll az egész maximum 350 oldalban??? Sőt, utánanéztem, külföldön megjelent egyben az egész történet Amazonon legalábbis találtam ilyet. Mivel a sorozat második és harmadik része összesen kitesz 222 oldalt, így arra gondoltam, hogy ezeket kár két külön posztra szednem. Szóval lássuk milyen volt a Soha, de soha maradék két része.

Tükör önmagunk elé - könyvértékelés

Emlékszem, talán egy könyv áruház hírlevelében tűnt fel először ez a könyv, tavaly valamikor. Megfogott a sárga borítója, a fekete mintával, na meg az írója. Cara Delevingne neve nem épp az irodalmi mélységekből ismerős senkinek sem, és bevallom őszintén, számomra sosem volt szimpatikus a lány főleg a szemöldöke. Aztán a fülszövege alapján úgy gondoltam miért ne adhatnék a könyvnek esélyt, nem hangzik rosszul a történet. Többször is gondolkoztam rajta, hogy ideje lenne beszerezni, de valahogy mindig halogattam. Aztán karácsonyra kaptam egy nagyobb könyvutalványt, amit 4 könyvre váltottam be, és köztük volt a Mirror Mirror is. Amit egyébként Cara nem egyedül írt, hanem Rowan Coleman közreműködésével.

A borító sárga színe mellett a mintára is szánnék pár mondatot. Nem tudom ki tervezte, de nagyon király. Elsőre nem tűnt fel a fekete sávba írt szöveg, csak miután harmadik alkalommal vettem kezembe olvasni a könyvet, akkor tanulmányoztam át. És azt hagyjuk meg, hogy a modell neve nagyobb betűkkel már kb. nem is szerepelhetett volna a fedlapon.

Amikor nem tudod, hogy ki vagy... - könyvértékelés

Molyon szoktam szörfölgetni, és nem egyszer fordult már elő az, hogy egy ismerősöm véleményét olvastam el az aktuális könyvről, amit befejezett, ennek kapcsán raktam kívánság listára az adott művet. Másfél évig lapult szépen a kívánság listám élén Colleen Hoover és Tarryn Fisher közöse, a Never,Never. Mindig csak nézegettem, hogy ah majd megveszem. Őszintén úgy voltam vele, hogy elég rövid fülszövege volt, és azon agyaltam, hogy vajon az alapján megéri-e nekem ezt megvenni.

Nézegettem, hogy trilógiáról van szó, úgy gondoltam egy esélyt megér. Karácsonyra kaptam könyvutalványokat, az egyikkel vásároltam négy könyvet, és ez is közéjük került. Rövidsége miatt esett erre új olvasmányként a választásom.

Rókákkal táncolni - verseskötet értékelés

5-6 évvel ezelőtt kezdtem el ismerkedni a kortárs költészettel. Akkor ezerrel pörögtek mindenhol Simon Márton Polaroidok kötetéből részletek. Miután kiderítettem, hogy mik ezek a kis szösszenetek, beszereztem teljes egészében a művet. Valahol itt kezdődött el az egész.

Azóta már beszereztem a korábbi kötetét, Dalok a magasföldszintről címmel. Meg nyitottam új költők felé, mint például Závada Péter.

Nagy örömmel töltött el, amikor megláttam, hogy Simon Márton új kötetet ad ki tavaly év végén. Elő is rendeltem, hiszen az ő versei valahogy közelebb álltak hozzám, mint Závadáé. Így került hozzám a Rókák esküvője. Azóta csak a polcra raktam, mert valahogy mindig másfelé irányult a figyelmem, de ma délután leültem és végigolvastam.

Idegesített a csend... - könyvértékelés

2017. novemberében vettem meg az első könyvemet Brittainy C. Cherry-től. A Lebegés akkor nagyon tetszett, így utána nem volt kérdés, hogy megvásárolom a maradék két könyvet. Ám valamilyen oknál fogva akkor nem került sor az olvasásukra. Tavaly nyár végén kaptam le a polcról a Tűzesőt, ami a maga szívbemarkoló szerelmi történetével tetszett. A Csendfolyót azóta kerülgettem, de most úgy döntöttem, ideje elolvasnom. Már csak azért is, mert jövő hónapban érkezik a befejező rész, a Gravitáció.

A borítója illeszkedik a sorozat eddigi vonalához, egy vonzó férfi karakter látható ezen a könyvön is, csakúgy, mint az előző kettőn. Ez előző rész után úgy álltam neki, hogy annak ellenére, hogy nem épp vidám dolgok jelentek meg benne, szerettem, és valahol biztos voltam abban, hogy ez itt sem lesz másként. De kár volt előre inni a medve bőrére…

Hello 2019! - BookTag

Sziasztok!

Először is szeretnék nagyon boldogságos és minél több sikerben, örömben gazdag új évet kívánni! :)

Másodszor. A decemberi BookTag bejegyzésben írtam arról, hogy nem tudom mi lesz a sorsa az ilyen típusú írásaimnak... Mint, ahogy ezt ott is említettem, nem akarom folyamatosan ugyanazokat a kérdéseket, valamint válaszokat rotálni hónapról hónapra, így kérdésesnek láttam a bejegyzések további létjogosultságát. Most, hogy Molyon barangoltam, megakadt a szemem egy újévi BookTag poszton. Elolvastam, és úgy éreztem, hogy ezt úgy szívesen meg is csinálnám. Ekkor villant be, mit kezdjek ezekkel.

Arra jutottam,  hogy akkor lesz egy-egy hónapban új BookTag bejegyzés, ha érdekes, és nem a szokásos, kérdéseket tartalmaz az adott Tag. Igaz, így nem lesz úgymond rendszeresség bár tavaly se nagyon volt, hiszen maradtak ki hónapok, de igyekeztem magam tartani a havi egy BookTag-hez, de megmaradnak az ilyen típusú posztjaim is. Megpróbálok külföldi könyves blogokon is nézelődni, hátha így több ihlethez jutok. Meglátjuk mi lesz így ebből!

Megszelídített - könyvértékelés

Mondhatni egy klasszikus mű került a kezembe 2019 második olvasásaként. Valahogy számomra a 24 és fél évem alatt kimaradt ez a rövidke történet. Már egy ideje tervezgettem, sőt elhatároztam, hogy kiveszem könyvtárból és elolvasom, de nem jutottam el eddig. Karácsonykor egy nagyon kedves barátom küldött egy kisebb csomagot nekem, tele mindenféle édességgel, apróbb ajándékokkal. De a legnagyobb meglepetés a doboz aljáról került elő. Hiszen ott várt rám Antoine de Saint-Exupéry örökzöldje, A kis herceg.

A könyv egy új kiadásban került hozzám, ami keménytáblás, és nagyon szép a borítója. Valamint meglepetésemre illusztrált kötet is a végén pedig vannak kiszínezhető illusztrációk is, amelyeket a szerző készített eredetileg.

Hagyd, hogy elrabolja a szívedet! - könyvértékelés

Blogom olvasói számára mondhatni köztudott tény, hogy Lakatos Levente az egyik kedvenc íróm. 16 éves korom óta várom izgatottan az új könyveinek megjelenését, és kivétel nélkül szerzem be az összes darabot. Karácsony előtt látott napvilágot az új regény, így evidens volt, hogy a fa alatt fog figyelgetni a Simlis. Amit egyébként sikerült névre szólóan dedikáltan megrendelni Levente webshopjából, és ezen felül még ajándékok is kerültek a csomagba.

Muszáj szót ejtenem a borítóról. A könyv fedlapja követi a Szigor sorozat során megszokott vonalat. Az egész összhangban van. A megnyerő férfialak, akivel simán lehet azonosítani a Simlist, a kék betűk, az idézet ezek mellett. Több nem is kell nekem egy tökéletes borítóhoz!

Ugye van az a mondás, hogy ne a borító alapján ítéld meg a könyvet. Én jelen esetben nem az alapján ítéltem, hanem a terjedelméből adódóan. Maga kis csekély, 310 oldalas hosszával úgy kezdtem neki, hogy ne már, ez nagyon rövid. Valóban rövid, de annál tartalmasabb regény!