A szerelem fáj - verseskötet értékelés

Aki régóta olvasóm, tudja, hogy néha napján szoktam kortárs költészettel foglalkozni a blogon. Jó régen írtam bejegyzést verses kötetről, hiszen valahogy azokról a rövidségük miatt nem tudok annyira összeszedetten megnyilvánulni, mint például egy 300-400 oldalas regényről. De most talán sikerül.

Foglalkoztam már Závada Péter köteteivel, de számomra a kedvenc modern költőm egyértelműen Simon Márton. Bizony, anno engem is a Polaroidok fogott meg, egész pontosan 2013-ban olvastam először, aztán utána egyből meg is vettem a korábbi kötetét. Majd az utána megjelenőket is. A legújabb kötetétről egyébként ide kattintva tudtok egy kis szösszenetet olvasni tőlem. De most nem a fent említett alkotókról fogok beszélni.

Szerintem, aki otthonosan mozog az irodalmi világban, már találkozott párszor Rupi Kaur jellegzetes verses köteteivel. A Tej és méz népszerűvé vált hazánkban is. A tartalmát olvasva úgy éreztem, ez a vers csokor nem fog annyira közel állni hozzám, így nézelődtem még a munkásságában. Így találtam rá a nap és az ő virágai című kötetére – amivel egy kedves barátnőm lepett meg névnapom alkalmából!

A sorsod utolér, még ha fáj is... - könyvértékelés

Moly.hu-n szoktam a kihívásokat böngészni, és májusban rátaláltam egy olyanra, ahol könyvek címkéje szerint kell a nyár alatt három könyvet elolvasni. Egy adott címke köré kell 10 könyvet összegyűjteni, amelyről a kihívás készítője a nyári hónapok alatt kiválaszt egyet. Gondoltam, ez remek alkalom arra, hogy amúgy is csökkentsem az olvasatlan könyveimet, és gyorsan össze is válogattam azokból a New Adult kategória köré 10 könyvet, amit bevallom, nem volt nehéz, hiszen elég közel áll hozzám ez a kategória.

A Könyvmolyképző kiadó őszi Rubin pöttyös szeretet csomagjában egy számomra ismeretlen író regényét kaptam. Rebecca Yarros munkáságára gyorsan rákerestem, és akkor még a nekem ajándékba küldött könyve volt az egyetlen, anyanyelvünkön megjelent regénye. A Full Measueres – Tiéd vagyok bár a tükörfordítás nem pont ezt jelenti egy icipicit riasztott, hiszen nagyon nem szeretem a katonaság, illetve háború köré épülő témákat, és a fülszövege alapján ez a könyv ilyen kategória.

Viszont június hónapra ezt a könyvet választották nekem a kihívás keretein belül, így picit örültem is, mert magamtól nem biztos, hogy ennyire hamar kezembe vettem volna olvasásra.

Az orosz maffia rejtelmei - könyvértékelés

Jótékony hatással volt a pünkösdi hosszúhétvége az olvasási szokásaimra, hiszen szinte 2 nap alatt sikerült egy könyv kétharmadát elolvasnom. Ahogy a korábbi posztomban említettem, Anna L. Green Csábító sorozatát egy éve kezdtem el, ám Olivia és Niko történetének lezárásra idáig váratott magára nálam. Annak ellenére, hogy nagyon tetszett az első része a könyvnek. A második része picit nekem úgymond visszalépés volt, de reménykedtem a harmadik kötetben.

A Végzetes csábító című regény már lassan egy éve a polcomon pihen, hogy lezárhassam ezt a remek trilógiát. Nem tétlenkedtem sokat, az előző rész befejeztével szinte azonnal neki is láttam. Bíztam abban, hogy a pici csalódásomat - amit a második kötet után éreztem - ez a rész feledtetni fogja, és igazi, pörgős cselekményű sztorit fogok kapni. Vajon ez így is történt? Végre lehullik Nikoról minden álarc, és Oliviával egymáséi lehetnek?

Spoiler Alert! Nem akarom lelőni az izgalmakat, de néhol belefutok abba, hogy írok egy-egy csattanóról, úgyhogy ennek tudatában olvasd tovább a bejegyzést!

Téged is elcsábít? - könyvértékelés

Tavaly tavasszal veselkedtem neki Anne L. Green Csábító sorozatának. Akkor az első részénél beütött nálam egy olvasási válság, így nagyjából 3 hónapot vett igénybe a röpke 400 oldalas regény elolvasása. Azóta addig jutottam, hogy megnéztem, a könyvtárunkban a második kötet megvan, így a harmadikat kellett csak megvennem. Viszont a kölcsönzésig vártam vagy egy évet…

Most úgy döntöttem, itt az idő befejezni a trilógiát magát, és felfrissítettem emlékezetemet az Arcátlan csábítóval. Nos, ahogy leraktam azt a könyvet, még mindig meglepett a végén a történés, valamint a két főszereplő közti vibrálás a regény második felétől fogva. Ennek ismeretében viszont konkrét elvárásokkal futottam a soron következő résznek. Az Érzéki csábító szerintem tök jó a cím kettős jelentése esetében vártam azt, hogy felpörögnek az események, hiszen az első rész függő vége nagyon erős lett szerintem. Ehhez képest teljesen mást kaptam…

Mondhatom azt, hogy annyira nem lepett meg a könyv maga, mert Molyon láttam pár értékelést, de akkor is eléggé csalódott lettem, hiszen úgy érzem az első könyv lerakott egy jó sztori alapot, amit a második regény eléggé lehúzott. Remélem a befejező kötet visszahozza ezt a szintet.