2024. július 10., szerda

Kalandozás a Toszkán borvidékeken - könyvértékelés

Jó régen fedeztem fel Anne L. Green munkásságát. Azóta is nagyon szeretem a maffiás-szerelmi történeteit. Utoljára két éve a Csábító sorozatával foglalkoztam, ami nagyon megnyert magának. Fordulatos volt három könyvön át a személyiség tolvaj Nikoval és Oliviával kalandozni. Azóta egy nagyobb rendelés során véletlenül szúrt szemet egy másik sorozata. Felkeltette érdeklődésemet a címe, a témája, illetve nem utolsósorban a borítója is.

A Hatalom, mámor, Toszkána című sorozat első könyvével leptem meg magamat, így a Toszkána vére két éve vár a sorára. Ha már az előbbi könyvemet a nyár jegyében kezdtem el olvasni, ezt is ilyen gondolatokkal csaptam hozzá az olvasási tervemhez. Ugyan júniusban nem sikerült teljesítenem ezt, de utolsó napokban már el tudtam kezdeni. És hála a nyári szabadságomnak, elég gyorsan is haladtam vele, beszippantott Cathlyn kalandozása a borvidéken.

Már meg is feledkeztem az írónő sajátosságáról, de még mindig nagyon jó ötletnek tartom a könyveiben azt, hogy minden fejezete előtt egy-egy idézetet szúr be. Ez nekem mindig ad egyfajta alapot az adott fejezet hangulatához. Valamint ebben a regényben a főszereplő váltakozó szemszögéhez igazítva egy-egy ábra van jelen az új fejezeteknél. Ugyan ezek apróságok, de nekem ezek mindig csak hozzátesznek az adott könyvhöz.

A történet elején a főszereplő, Katie csúnyán pórul jár, hiszen megcsaláson kapja vőlegényét... Mielőtt magába roskadna teljesen, egy barátnője hívja az esküvő kapcsán, aki egyenesen Olaszországból látogatna el a jeles eseményre. De a történtek ismeretében fordul a kocka: Cathlyn-t hívja inkább magához, hogy rendezni tudja gondolatait. Vele párhuzamosan megismerhetjük az Allegrini család történetét is: Daniele utolsó reményként kapaszkodik a családi birtokba, hiszen emlékei mellett szenvedélyévé vált a borászat mestersége is oda köti. Viszont egyre inkább leáldozóban van a csillaguk, sehonnan nem tud anyagi támogatást szerezni. És pont jókor jön kapóra a nagyszájú „Miss America”, Cathlyn személyében! Szakmájából fakadóan mentőövet dob az Allegrini birtok megmentéséhez, amihez nem igazán fűlik Dani foga. Mert úgy kerüli a lányt, mint a tüzet…

Ahogy beadja derekát a birtok marketingjének fellendítésére, úgy kezdi egyre jobban megismeri a rejtélyes lányt, és izzanak fel érzelmei. De mindvégig kicsit tart tőle, hiszen saját magában sem bízik Daniele, így igyekszik megtartani a távolságot Katie-től. Az olaszok szenvedélyességének nehezen tud ellenállni az amerikai lány, így a Toszkán vidék mellett a borbirtok tulajával is szerelembe esik. Viszont rejtélyek kezdenek beszivárogni a birtokra, amik veszélybe sodorják Daniele munkáját, aztán később Katie-t is…

Imádom az író pörgős cselekményeit, de ezt a regényt kicsit lassabbnak éreztem. Ettől függetlenül engem nagyon megnyert a téma, hiszen a borászat érdekesen volt beleszőve a cselekménybe. Érezhető volt, hogy alapos utánajárás bújik meg a háttérben, és átélt élményekből építkezik. Érdekesen voltak itt-ott elszórva a borászathoz kapcsolódó szakmai információk, nem volt száraz a tálalása. Teljesen átjött, amit szeretett volna nyújtani az alkotó, mintha én is ott sétáltam volna a mediterrán cédrusfák között a főszereplőkkel. Viszont valamit hiányoltam.

A két főszereplő érdekes figura volt, talán Daniele-t éreztem jobbnak, a maga titokzatosságával. Mindvégig izzott köztük a levegő, de kicsit kérették magukat, aztán utána már Daniele is megmutatta az igazi olasz szenvedélyes szeretőt. Viszont valahol nekem túl meseszerű volt, hogy alig ismerve egyből elköteleződne mellette, miközben őt óvva kitáncolna a kapcsolatból. És emiatt valahol meg is értettem Katie apukájának kezdeti ellenszenvét.

Korábbi regényei során az fogott meg, hogy megjelent egy sötét alvilági szál, ami fenekestül felfordított mindent a könyvben. Itt nem igazán éreztem ezt a jelenlétet, hiába említett egy-egy betörést, rongálást. Talán az utolsó három oldalban kaptam meg ezt, ami egy hatalmas függővéget adott.

Ide most csak egy fél Ajánlom plecsnit szúrnék csak be szívem szerint, mivel nem éreztem teljesnek a regényt, de ezt egyelőre betudom annak, hogy trilógiáról beszélünk. Lehet ez csak előkészítette a második részt. Amire én sem várok tovább, hanem neki is látok, éljen az e-book olvasó! És a helytakarékosság.

F.

Anne L. Green: Toszkána vére
Hatalom, mámor, Toszkána 1.
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2021.
472 oldal

Veszteség nélkül nincs változás, de vajon a szerelem rá tud venni arra, hogy fejest ugorjunk az ismeretlenbe?

Cathlyn Keyes élete gyökeresen megváltozik, amikor egy csúnya szakítás után vőlegénye elől egy toszkán borbirtokra menekül átgondolni a jövőjét. Katie első pillantásra beleszeret a lankás, hullámzó dombokkal, magasba törő tujasorokkal, napfényben fürdőző szőlőtőkékkel és az este ezüstös fényébe burkolózó rusztikus kőépületekkel tarkított toszkán tájba… és nem csak a tájba. Hamarosan megismeri a sármos Danielét, aki felvillantja előtte a változás lehetőségét.

Daniele Allegrini évek óta azért küzd, hogy megmentse a családi birtokot a csődtől. Mindene a szőlő és a borkészítés, de be kell ismernie, az értékesítés kegyetlen versenyt diktáló világa távol áll tőle. A mindent irányítani akaró, olasz mentalitása miatt nehezen viseli a birtokra érkező okoskodó, makrancos és makacs Katie-t, aki elhatározza, hogy segít Danielének kilábalni az anyagi válságból.

A Toszkána vére a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat első része, amelyben az írónő egy vakmerő, olasz utazásra invitálja az olvasóját. Ez a könyv olyan, mint egy különleges bor: ínycsiklandó, nemes és mámorító, megfűszerezve egy kis pikantériával. Ha belekóstolsz, garantáltan még többre vágysz majd. A történet a Toszkána örököse című kötetben folytatódik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése