Megszédít a múlt - könyvértékelés

Az előző bejegyzésben Anne L. Green Hatalom, mámor, Toszkána című trilógiájának nyitó könyvével foglalkoztam. Már egy jó ideje várta a sorát a polcomon, és igazi nyári olvasmányként kaptam a kezembe. Annyira ugyan nem pörgött fel, mint vártam, de a függő vége szólt akkorát, hogy a folytatásával ne késlekedjek.

Így gyorsan le is csaptam e-könyv formátumban a második részre, ami a Toszkán örökös címet kapta. És ahogy haladtam a regénnyel, úgy utalt duplán is a cím a cselekményre, de nem akarom lelőni a poént. Kíváncsian vártam, hogy milyen titkok kerülnek a felszínre Daniele és Katie kapcsolata alatt, illetve hogyan alakul tovább a birtok sorsa.

Mindig kicsit gondolkozom azon, hogyan is írjak trilógiákról. Sokszor csináltam azt, hogy mondjuk a második-harmadik részt egy bejegyzésbe írtam. Ilyenkor általában az első könyv felvezeti a történetet, a második elmélyíti, a harmadik pedig megadja a csattanót. Anne L. Green Csábító trilógiájáról már írtam, ott annyira bejött a sorozat, hogy külön szedtem a regényeket. Annak nyomán próbáltam meg jelen esetben is összehozni a blogbejegyzéseket. Ugyan hasonlóképp éreztem most is a könyveket illetően, de nem kókadt el a lelkesedésem a mostani trilógia iránt!

Kalandozás a Toszkán borvidékeken - könyvértékelés

Jó régen fedeztem fel Anne L. Green munkásságát. Azóta is nagyon szeretem a maffiás-szerelmi történeteit. Utoljára két éve a Csábító sorozatával foglalkoztam, ami nagyon megnyert magának. Fordulatos volt három könyvön át a személyiség tolvaj Nikoval és Oliviával kalandozni. Azóta egy nagyobb rendelés során véletlenül szúrt szemet egy másik sorozata. Felkeltette érdeklődésemet a címe, a témája, illetve nem utolsósorban a borítója is.

A Hatalom, mámor, Toszkána című sorozat első könyvével leptem meg magamat, így a Toszkána vére két éve vár a sorára. Ha már az előbbi könyvemet a nyár jegyében kezdtem el olvasni, ezt is ilyen gondolatokkal csaptam hozzá az olvasási tervemhez. Ugyan júniusban nem sikerült teljesítenem ezt, de utolsó napokban már el tudtam kezdeni. És hála a nyári szabadságomnak, elég gyorsan is haladtam vele, beszippantott Cathlyn kalandozása a borvidéken.

Már meg is feledkeztem az írónő sajátosságáról, de még mindig nagyon jó ötletnek tartom a könyveiben azt, hogy minden fejezete előtt egy-egy idézetet szúr be. Ez nekem mindig ad egyfajta alapot az adott fejezet hangulatához. Valamint ebben a regényben a főszereplő váltakozó szemszögéhez igazítva egy-egy ábra van jelen az új fejezeteknél. Ugyan ezek apróságok, de nekem ezek mindig csak hozzátesznek az adott könyvhöz.

(Rém)Álom nászút - könyvértékelés

Tavalyi nyaram nagy kedvence volt a Spanyol szerelmi átverés. Imádtam a könnyed, kedves kis romantikus történetet! Utána persze rengetegszer botlottam egy másik könyvbe. Elkerülni sem tudtam volna Christina (Hobbs és) Lauren (Billings) feltűnő, sárga borítós regényét. A fülszöveget látván gondoltam ez is hasonló történet lehet, és Elena Armas után nem zárkóztam el attól, hogy adok a páros munkásságának is egy esélyt.

Tavaly úgy alakult, hogy épp lecsaptam egy példányra másodkézből, majd rá két hétre szülinapomra is meglepett egy barátnőm vele. Ez csak egy plusz emlék a könyvhöz nekem. Miután beköszöntött a jó idő, és az ehavi terveim között szerepelt végre a Nem mézes hetek, gondoltam akkor ideje is nekilátnom. Bíztam abban, hogy hasonlóképp fogja megalapozni a nyári hónapjaimat, mint a tavalyi regény.

Két esküdt ellenség Hawaiin

Már a könyv tartalmának első mondata előre vetítette számomra, hogy itt bizony egy jó kis enemies to lovers sztori lesz kilátásban. Szeretem ezt a műfajt, főleg ha mindez egy könnyed, humoros köntösben van tálalva. Nos, ez is megvolt a képzeletbeli listámon, hiszen nem egyszer nevettem hangosan a két írónő stílusán. Rengeteg komikus helyzetbe került a főszereplő páros, na de ennyire ne szaladjunk előre.

Te meddig jutsz a hajszában? - könyvértékelés

Off: Az idei évem nagyon jól alakult olvasás terén, illetve sikerült a blogra is egy adott rendszerességet beállítanom. Viszont most érzek egy töréspontot, és olvasási válságot. Remélem, nem tart sokáig, mert rengeteg könyv vár még rám. Szóval emiatt volt egy kis kiesés most.

Mivel a májusi tervezett olvasmányaimat elfogyasztottam sikeresen, gondoltam kitöltöm az időt egy BookTok könyvvel, ami ismét sokszor jött szembe velem. Igen, már megint felkapott könyv jön. Nagyon megfogott a szép borítója, illetve az a pár részlet, amit megosztottak a regényből. Gyorsan utána is néztem Diana Hunt-nak, és kellemes meglepetésként ért, hogy magyar a szerző. Többen is dicsérték az Őrületben című duológiáját, így kíváncsian vártam, hogy mit hoz ez a másik könyve!

A Prédák háza csodás borítója levett a lábamról, és mivel szeretem az iskolás sztorikat, így örömmel kezdtem bele az olvasásába. Egy friss megjelenésről van szó, hiszen március környékén került a boltok polcaira. Rengeteget vadásztam rá, végül ismét másodkézből sikerült hozzájutnom egy példányhoz.