Amikor a film jobb, mint a könyv! - avagy megnéztem a Papírvárosokat

Hosszú, még annál is hosszabb 7 hónapos kihagyással megérkeztem egy filmről szóló írással! Előző posztom egy régebbi könyvről szólt, ami nem más volt, mint John Green-től a Papírvárosok. Mint ahogy az írás végén ígértem, megjöttem a film adaptációról szóló bejegyzéssel! Amint befejeztem a könyvet, szinte egyből nekiláttam a filmnek, gondoltam frissen jó az élmény.

A szereplők számomra nem igazán voltak ismerősek. Miközben néztem a filmet, végig azon agyaltam, hogy a főszereplő csaj mennyire hasonlít már Cara Delevingne-re. Hát, nyilván azért, mert amúgy ő játszotta Margot. Szóval akkor egy valaki mégis ismerős volt a színeszek közül. A betétdalok szintén nem rémlettek nekem, viszont kellemes aláfestése volt mind a történetnek. A plakátot már a filmes borítójú könyvről ismertem, de az előzetest sosem láttam még, az a helyzet.

Meglepő módon tapasztaltam, hogy úgy összességében a film 80 százalékban rendben volt. Egy-két eltérés volt itt-ott a történettől, de ez annyira nem zavart azért a szőrszál hasogatást nem fogom kihagyni, nyugalom. Az elején bevezetik a nézőt a történetbe, megismerkedhetünk a szereplőkkel. Itt azért kicsit szemet szúrt, hogy Ben /Austin Abrams/ vesegyulladásából adódó gúnynevét átírták. Lehet a pipipiros Ben nem hangzott magyarul olyan jól, mint a Broki Ben.

Közös bosszú hadjárat

A történet csordogál szépen a kis medrében, Margo /Cara Delevingne/ elviszi Quentin-t /Nat Wolff/ egy kis csínytevésre (bár ez esetben nem rémlik, hogy Lacey /Halston Sage/ kocsiját körbetekerték fóliával, de ez legyen a legnagyobb gondom). Na de kérem. Miért nem törnek be a fiatalok a SeaWorld-be????? Amikor az egy fontos jelenet? Ez hogyan nem fért bele?? Helyette kapunk egy érzelem dús búcsúzkodást, de a srác ebből nem következtet semmire, csak azon reménykedik, hogy minden ugyanolyan lesz, mint régen. Aztán Margo világgá megy...

Q a barátai segítségével kezdi meg a nyomozást. És itt jönnek a filmben az összemosások.. Ezek a dolgok a könyvben sokkal jobban ki voltbak bontva, vagy inkább el voltak nyújtva. Ezt szokásosan lehet arra a számlára írni, hogy egy filmben úgymond nincs ennyi idő mindenre. És ez úgymond indokolt is.

Így következett az, hogy Quentin egyből szétkapja az ajtót, még csak segítség sem kellett hozzá neki. A nyomok alapján elhatározza hogy elindul, és barátait is hívja az útra. Itt sajnáltam, hogy nem színleltek betegséget, csak simán lógtak, azt azért megnéztem volna a képernyőn keresztül is. Az elhagyatott miniplázához érve nem okoz nagy fejtörést a bejutás számukra, egyszerűen csak beesnek az ajtón keresztül. Szó szerint. Bent, valami isteni megvilágosodásnak köszönhetően egyből tudják, hogy a papírvárosokra kell rákeresni az Omnictionary-ben és sajnos a filmben Radar nem fordít a weboldal szerkesztésére akkora figyelmet. Ahogy mutatták a filmben, hogyan használják a weboldalt, rákerestem, és hát van ilyen nevű oldal egyébként. Ugyan, szerintem csak egy "fanoldal", de meglepődtem, hogy valaki tényleg létrehozott egy ilyet.

Szerveznek egy végzős 'ereszdelahajamat' bulit, ahonnan Quentin kimenti magát egyből, hogy visszamehessen Margo után kutakodni. Itt álomba merül, és természetesen Margoval álmodik, ami szerintem tök jól lett megjelenítve. Telefoncsörgés kelti, Ben hívja, aki szerencsére itt is bőszen visítozza, hogy "IGEEEEEEN" - ez a könyvben tetszett, reméltem, hogy itt is meg fog jelenni. Nem igazán értettem, hogy Radar /Justice Smith/ miért itt oktatta ki Quentint arról, hogy miért vár el mást a barátaitól. A könyvben ez azután következett be, hogy Ben másnaposan nem volt hajlandó megmozdulni a nyomozás érdekében, és a srác összeveszett vele emiatt. A filmben ennek hiányában olyan indokolatlannak éreztem a dolgot. Szóval Q elmegy mégis a partiba, ahol talál egy térképet, amit felhasználhat a nyomozás érdekében. Miért ott? Hogyan? Minek?

A keresőcsapat

A buli után egyből indulnak az elhagyatott helyre, ahol berezelnek a sötét, zajos épülettől, így bátorításként elkezdik énekelni a Pokemon betétdalát. Ez egy üdítő színfolt volt a filmben, annak ellenére, hogy a regényben ilyen nem volt. Egyszer csak meglepetés szerűen beugrik Lacey, aki csatlakozik a kis keresőcsapathoz. Quentin egyből rájön, hogy a falon térkép volt, Radar gyorsan megtalálja a kommentet, és tudják, hova kell menniük. Ez számomra túlságosan leegyszerűsített volt, nem volt benne úgymond kellő agyalás, mint ahogy a könyvben is történt. Radar lelkiismerete miatt Angela /Jaz Sinclair/ is csatlakozik a többiekhez, így indulnak el Margo után. De itt álljunk is meg.

Margo mégsem az a személy, akinek gondolták

Eredetileg a végzős eseményről lépnek le a keresés miatt, de itt csak szimplán meglógtak. Mivel az eseményre megbeszélték, hogy taláron kívül semmi nem lesz a fiúkon, a póló vásárlás értelmét veszti a benzinkúton. Nem is értettem, hogy ezt miért kellett beletenni így? Út közben a tehenes incidenst követően volt arra idejük, hogy elmélkedjenek, Radar gyorsan lefeküdt Angela-val, és egyáltalán nem siettek a srácok úgy, mint ahogy a könyvben. Ez hiba... Miután megérkeztek Agloe-ba, és rátaláltak a pajtára, jött még egy hiba a film részéről... Margo nincs a pajtában, nem találnak rá, nem gurul be, nem akadnak ki rá a többiek. Helyette Quentinre borulnak ki, akit nemes egyszerűséggel ott hagynak egyedül, és ennek hatására haza akar buszozni a srác... Most tényleg, erre mi szükség volt? Majd Q véletlen meglátja a lányt az utcán sétálni, utána megy, nincs semmi szentimentális mesélgetés a gyerekkori álmokról, valamint jelképes notesz eltemetés sincs. Sőt, a notesz gyakorlatilag semmilyen szerepet nem kapott a moziban. Kár érte... Kapunk egy kis snittet ezt követően a végzős bálról, a fiatalok elbúcsúznak egymástól, Radar ad a fiúknak jelképesen egy-egy feka Mikulást és vége a filmnek.

A búcsú

A fent említett kisebb hibákon kívül azonban kiütközik a legnagyobb. Quentin egy pillanatig nem gondolt arra, hogy Margo öngyilkosságot akarna elkövetni... Míg a könyvben a keresési időszak csaknem fele erre épül, itt aligha jelenik meg a dolog. Mondhatni, a regényben ez okozta a meglepetést a végén, hogy minden jel erre utalt, aztán a lány csak meglépett picit gondolkozni. Az időben kisebb csúszások voltak, de az elenyésző volt.

Összességében a film átadta a regény alap üzenetét. És megmondom őszintén még ha a posztból nem is ez jön le a filmet jobban élveztem, mint a könyvet. Ritka pillanatok egyike ez. Lehet fordítva kellett volna csinálnom, először a filmet megnézni, aztán olvasni a könyvet.

F.