Egy turné, ahol bármi megtörténhet - könyvértékelés

Igazi nyaralós életkép

A korábbi olvasmányaim picit lágyabbak voltak, hogy úgy mondjam. Nem tudatosan, de most egy jóval pörgőbb és vadabb olvasmányt fogtam a kezembe. Egy barátnőmnek kerestem szülinapi ajándékot, nyilván akkor már magamnak is néztem valamit. A Könyvmolyképző honlapján ránéztem az újdonságokra, és ott megakadt a szemem Shey Stahl egy könyvén. Igazából a borító hívta fel a figyelmemet, az a sejtelmes férfialak a Revel borítóján nem sok jót ígért. Elolvastam a fülszöveget, és egyértelmű volt, hogy a kosaramba fog kerülni. Izgatottan vártam, hogy megérkezzen hozzám, hiszen az egy hetes nyaralásunkra ezt szándékoztam magammal vinni.

Korábban olvastam már könyveket, amiknek témája a zene és a zeneipar volt – mint például Leiner Laurától a Bexi sorozat, amit imádtam – így éreztem, hogy ez a könyv is nagyon fog tetszeni. Most nem voltak konkrét elképzeléseim azzal kapcsolatosan, hogy mit várok a történettől, így csak sodródtam a cselekménnyel és a szereplőkkel.

Ahogy sejthető volt, Revel Slade igazi rock sztárként tengeti életét. Már az első két fejezetben rálátást nyerhet az olvasó ámokfutó életmódjára: Revel egyértelműen a színpadnak él, nem törődik semmivel, rombolja a környezetét és önmagát is. Az ő tökéletes ellentétje a pophercegnő, Taylan Ash, aki gyerekkorától fogva inkább apja elképzeléseit valósítja meg kényszerből, semmint a saját életét. Tökéletesnek hitt kapcsolata volt egy másik sztárral, ami korántsem olyan szép, mint ahogy azt kifelé közvetítették. Ha már megvan az idilli kép a két főszereplőről, akkor jöhet a kérdés, hogyan is találkozik össze két, ennyire ellentétes ember? Természetesen egy különböző műfajokat felvonultató turnén, ahol mindenki tiszteletét teszi, akit Revel ki nem állhat: a pophercegnővel megy köztük az adok-kapok, Taylan exét, Breckint szimplán látni sem bírja, ott lesz Revel exe is, aki nagyban hozzájárult Revel önpusztításához, és mindezt az a személy menedzseli, akit a háta közepére sem kíván: Jory Ash. Jó kalandnak ígérkezik, nemde?

A turnéról szóló szál szerintem jól lett megírva a könyvben. Tetszettek azok a részek, ahol a munkálatokra, és a koncertekre fókuszált a sztori. Valahogy pont így tudok elképzelni egy ilyen eseményre való készülődést, mint ahogy itt a turnébuszos jelenetek meg voltak írva. Revel egy ideig küzd az ellen, hogy a lány közelébe kerüljön, aztán nincs megállás a kettejük között kialakulni látszó kapcsolatban. Rengeteg közös pillanatuk tette a rock sztár srácot sebezhető, „egyszerű” emberré, ami nekem különösen tetszett. Taylan – vagy Piroska, ahogy a srác hívja, és szerintem nagyon találó ez az utalás rá - és Revel egymásnak elárulnak olyan titkokat, amiket teljesen átérezhet a másik, mint szakmabeli. Amikor Rev a múltjáról potyogtat morzsákat a lánynak, picit mindig összeszorult érte a szívem. Hiába volt a kemény külső, meg az önromboló fékezhetetlen életmód, azért ő is vágyott arra, hogy valaki mellett lehorgonyozzon, annak ellenére, hogy az előző szerelme tönkretette – nem is akárhogy… Az egyik koncerten történt incidens tényleg a csúcsa volt Revel ámokfutásának, ami egyben pontot tett a pophercegnővel való bimbódzó kapcsolatára, hiszen a függőségei olyan szinten felemésztették, hogy onnan már nem igen volt visszaút. Mindezt azért tette, hogy elnyomja magában, hogy szüksége van Taylan-re… Ennél azért rendesen meglepődtem, mert nem pont erre számítottam a sztori alapján. Viszont a lezárás roppant aranyosra sikerült, hatalmas kontrasztot vetítve a könyv egészére. De ez tette kerekké az egész történetet szerintem, és pont beleillett az egész képbe.

Annyi kifogásolni valóm akad az egész könyvvel kapcsolatban, hogy szerintem túl sok volt benne a szereplők belső monológja. Értem például Revel rock sztár imázsát, meg teljesen átjött az a vívódás, ami a srácot jellemezte életében, de számomra kevés volt benne a párbeszéd. És nem csak nála, hanem úgy összességében a könyvben. Ezen kívül nem nagyon emlékszem más hibára, elgépelésekre se nagyon, pedig biztos akadt benne egy-két ilyen típusú hiba.

A Revel egy nagyon izgalmas regény lett, ami a főszereplő srác miatt szerintem olyan hőfokon ég, hogy szinte perzsel. Nem csak Piroskát, hanem az olvasót is. Néha úgy éreztem a párbeszédek hiánya miatt, mintha picit lassabb, monotonabb lenne a többi olvasmányhoz képest, de ez csak átmeneti volt, hiszen teljesen vitt magával egy idő után az egész sztori. És imádtam! Ha vágysz egy igazi rossz fiúra, aki elvarázsol az elcs*szettségével, akkor Revel Slade a te embered!

F.

Shey Stahl: Revel
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás éve: 2021.
424 oldal

Nagyot zuhant, és ezúttal nem tudtam elkapni.

Mindenki ismeri Revel Slade nevét. Ismerik annyira, hogy féljenek tőle. Nem merészkednek közel hozzá, hiszen a srác a pokol tüzének parancsolója, aki hamuvá éget mindenkit, és még élvezi is a lángok játékát.

A gondolataimban is ott kísért. Akkor mégis miért utazom el vele?

Mert nem vagyok normális. Ez az oka.

Én, Taylan Ash, a pophercegnő, beleszerettem a rockkirályba. Magába az ördögbe. Gyerekkorodban tündérmeséken nősz fel, amik szerint vár rád valahol a Szőke Herceg; de elfelejtik megemlíteni a gonoszt – a rejtőző szörnyeteget. Nem figyelmeztetnek, hogy a csábos szem és az a dohányfüstös tüdő álcája mögött mi rejtőzik.

Elvakított a szenvedély, így nem láttam, mi történik, amíg már nem volt visszaút. Amikor kikerültem a bűvköréből, nem maradt belőlem semmi.

Ő nem fog belém szeretni.

Kizárt.
Esélyem sincs.
Micsoda ostoba ötlet, hogy belém szerethet!

De mégis megtörtént.