2025. október 18., szombat

Rejtélyekkel teli szálló - könyvértékelés

Most nagyon beleugrottam abba, hogy lefaragjam végre az itthoni könyvtáramban lévő olvasatlan kötetek számát. Egész jól haladok amúgy már csak 25 könyv van a listán, de mellette folyton csábítanak más könyvek, amiket még nem szereztem be, vagy épp a Kindle hívogat, hogy kicsit szabadabban olvassak, mint a fizikai könyvek esetében.

Tavasz elején olvastam utoljára Colleen Hoover regényt, de még mindig van a tarsolyomban olyan tőle, ami érintetlenül hever a polcon. Mivel hónapról hónapra ütemezem be Molyon az olvasási tervembe a könyveket, így szeptemberre kitűztem egy CoHo művet. Ami nem más volt, mint a Layla. Már egy ideje szemezgettem vele, hiszen anno a Verity nagyot ütött nálam, és gondoltam hátha ez a könyv is ekkorát szól majd az írótól.


Kicsit mindig neccesnek érzem, hogyha elvárásaim vannak egy könyv felé, mert az vagy nagyon balul sül el, és teljesen kiábrándulok, vagy hoz mindent, amit vártam, így megkedvelem. Ez nem mindig alakul nálam jól, hiszen már az elvárásom alapján beskatulyázom az adott történetet, így sokszor előfordult már, hogy előre elkaszáltam a sztorit, holott akár jó is lehetett volna, ha máshogy állok hozzá. Vajon itt melyik megérzésem jött be?